Abaújharaszti

A község a Kassai-medence északkeleti részén, a Tarca bal oldali mellékvizének, a Haraszti-pataknak (Chrastiansky potok) a völgyében, a történelmi Abaúj megye északi peremén fekszik, 240 (határa 233-345) méteres tengerszint feletti magasságban, Kassától 13,5 km-re északkeletre. A község központja a Haraszti-patak két partján húzódik, melyhez északkeletről a 2010-es években épült új lakópark csatlakozik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1910-21: 4,74 km², 2011: 4,73 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott.

Népesség

Abaújharaszti népessége 2011-ben 440 fő volt, melynek 97,1 %-a volt szlovák és 0,5 %-a (2 fő) magyar nemzetiségű. A lakosság 26,6 %-a roma anyanyelvű volt, de roma nemzetiségűnek egyetlen lakosa sem vallotta magát. 2013-ban a község lakosságának 31,3 százaléka tartozott a roma etnikumhoz. Lakosságának zöme a 19. század végén is szlovák volt, 1900-ban 4,4 %-a (10 fő), 1910-ben pedig 10,7 %-a (28 fő) volt magyar anyanyelvű. Bővebben

Történelem

A község a rozgonyi és a lapispataki uradalom határánál jött létre a 14. században. Első írásos említése 1357-ből ismert Haraszt (Harazth), majd 1427-ből Nagyharaszti (Naghharsthy) néven. Neve magyar eredetű (a tölgyerdő jelentésű „haraszt” szóból). A 14-15. században a Rozgonyi család birtokában volt. 1427-ben 10 portája adózott. 1491-től 1508-ig a lapispataki uradalommal együtt Kassa város birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola található. Szűz Mária mennybevitelének tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1993-ban épült. Evangélikus temploma szintén a 20. század végén épült modern építmény. A faluban fennmaradt a régi zsidó temető.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HARASZTI. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Kelcz, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sáros Vármegy. széle felé, hegyes, és erdős helyen, Lapis patakának filiája, határja soványas, legelője, és fája szűken van, piatza jó Kassán.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Haraszti, Krasne, tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza völgyében, közel Sáros vmegyéhez: 145 r. kath., 80 g. kath., 130 evang., 18 ref., 14 zsidó lak. F. u. a rozgonyi közbirtokosok. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. [...] Harasztin 38 ház, 228 tót, a Sárosmegyével határos [...]. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.

Helységnévtár

Haraszti (Hraszne, Kraszne), rk. 60 Lapispatak Sárosmegyében, gk. 35 Királynépe, ág. 84 Felső-Kemence, ref 34 Vajkóc, izr. 13 —