Abaújnádasd

Abaújnádasd az Abaúji-hegyalja kistájon, a Hernád-folyó bal partján, a Nádasd-patak (Trstenský potok) mentén, 170 méteres (határa 163-631 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a szlovák-magyar határon, Kassától 23 km-re délkeletre, Garbócbogdánytól 13 km-re délnyugatra, Gönctől pedig 16 km-re északkeletre. Határának nyugati része a Hernád jobb partjának síkvidékét és a jobb parttól kelet felé fokozatosan emelkedő dombvidéket foglalja magában, ez túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye Füzér-gönci járáshoz, majd a Kassai járáshoz tartozott). 1920-ban délnyugati határának egy kis része a trianoni határmegvonás során Magyarországhoz került, területe így 2,1 százalékkal, a korábbi 13,19 km²-ről (1910) a mai 12,92 km²-re (2011) csökkent.

Népesség

Abaújnádasdnak 2011-ben 1523 lakosa volt, melynek 88,4 %-a volt szlovák, 1,1 %-a roma és 0,3 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű, 9,9 %-a viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 5,3 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A 20. század második felében a korábban kétnyelvű és számottevő magyar kisebbséggel rendelkező település egynemzetiségűvé vált. Bővebben

Történelem

Abaújnádasd (1905-ig Nádasd) neve magyar eredetű, a Hernád-menti nádasokról kapta. Első írásos említése 1270-ben származik „Nadasd” néven. A tatárjárásban elpusztult (elsőként 1215-ben említett) Zaka falu helyén épült. Az Aba nemzetség, majd 1335-től a Drugethek birtoka volt, számos környékbeli falut magába foglaló uradalom központja és vámhely, 1332-35-től templomos hely volt. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben kilencosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1458-1478 között épült gótikus stílusban, 1763-ban barokk stílusban restaurálták, tornyát 1789-ben emelték. Mellette található a Soós-család régi sírboltja. A református templom 1890-ben épült klasszicista stílusban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÁDASD. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Urak, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Telki Bányához fél mértfölnyire, határja jó, legelője tsekély, de más szép javai vannak, Kassán vagyonnyaikat jól el adhattyák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nádasd, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, a Hernád völgyében, egy gyönyörű felemelkedett helyen, 998 kath., 7 evang., 89 ref., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Három kastély. Jövedelmes vizimalom. F. u. Sós, Csoma, Bónis, Fekete, Czékus. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nádasd kisközség 159 házzal 992 magyar és tót lakossal. Postája Zsadány, távirója: Alsó-Mislye. A katholikus templom szentélye csúcsives modorban van épitve és egyik faragott kövében az 1458. évszám olvasható. E templomot 1763-ban Kapy Judit restauráltatta. Itt van a Soós család sirboltja is. A községben magas dombtetőn csinos kerben áll Kovács Gézának gyönyörü kilátást nyujtó, egyszerü de érdekes elrendezésü kastélya, melyet e század elején a Soós család épittetett, az akkoriban divatba jött klasszikuskodó izlésben.

Magyar Katolikus Lexikon

Abaújnádasd, v. Abaúj-Torna vm. (Trstené pri Hornáde, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. gönci esp. ker-ében. - 1270: Nádasd. 1478: alapították. Mai Szt Anna tp-át 1458: építették. Lakói 1683 k. ref-ok lettek. 1722: alapították újra. - Plébánosai: 1763: Mrász János, 1765: Brandisz Balázs, 1770: Korbics Tamás, 1772: Loósz Ignác, 1782: Miticzky János, 1809: Glósz József, 1811: Kalász András, 1828: Füzesséry István, 1837: Neumer György, 1838: Therna Ferenc, 1849: Ruzsbarszky Endre, 1858: Grofcsik József, 1890: Kollár János, 1891: Jávorszky Ferenc. Bővebben

Helységnévtár

Nádasd, RK. 684 Kassa, gk. 60 Bölzse-Sziget, ág. 10 Kassa, REF. 105 Tiszáninnen, izr. 99 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abaujnádasd. Okleveles első említését 1235-ben találjuk, mikor is Imre király Chépán-nak adományozza. Korábban abaujvári birtok. Bocskay István fejedelem egyik rendelete 1606-ban, mint Telegdy Márton és neje, Zegedy Katalin birtokát említi. A kurucidőket, majd az osztrák s korunkban a cseh elnyomást megsínylette. A község területe 2242 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1363.