Abaújrákos

Abaújrákos a Szalánci-hegység nyugati oldalán, a Garbóc-patak (Garbocký potok) partján, 331 méteres (határa 253-730 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 17 km-re délkeletre, Nagyszalánctól pedig 4,5 km-re nyugatra. Határának déli részét a Milic-hegycsoporthoz tartozó Kőszál-hegy (Bradlo, 840 m) északi lejtői foglalják el, a falutól északkeletre pedig a 708 méter magas Várhegy (Hradisko) magasodik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott (1910-1938: 10,57 km², 2011: 10,56 km²).

Népesség

Abaújrákos népessége 2011-ben 353 fő volt, melynek 79,3 %-a volt szlovák, 4,2 %-a roma és 1,1 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű, 13,6 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban a lakosság 12,6 százaléka tartozott a roma etnikumhoz. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 19. század végén és a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú falu magyar lakosai a 20. Bővebben

Történelem

Abaújrákos első írásos említése 1387-ből származik, ekkor „Rakos” alakban szerepelt. Nevét a rajta keresztülfolyó, rákban gazdag Rákos-patakról kapta (a mai Garbóci-patak). A középkorban Szalánc várának uradalmához tartozott, évi vásárt is tartottak itt. 1427-ben hat portája adózott. 1565-ben tíz jobbágy és három zsellérporta adózott a faluban. 1686-ban 13 portájából csak hét volt lakott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1965-ben, református temploma az 1990-es években épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RÁKOS. Tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Regete pusztához nem meszsze, határja ollyan, mint Újszállásé, harmadik osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rákos, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Regete-Ruszkához 3 fertálynyira: 120 kath., 91 ref., 4 zsidó lak. F. u. gr. Forgács

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rákos kisközség 48 házzal, 255 magyar és tót ajku lakossal. Postája Garbócz-Bogdány, távirója: N.-Szaláncz. Széplaktól kezdve is érdekes a Tárcza és Ósva közén elvonuló út, melynek tájképi szépségét az Eperjes-tokaji hegyláncz erdőfödte magas kúpjai emelik, de Rákos felé, a sötét rengetegen át magasabbra és magasabbra emelkedve, egyre érdekesebbé, sőt vadregényessé válik.

Helységnévtár

Rákos [Kálmánföld p.], rk. 103 Regete-Ruszka, gk. 28 Újváros, ág. 1 —, ref. 109 Bogdány, izr. 9 Rozgony. 1890: Rákos, 255. rk. 112, gk. 33, ref. 107, izr. 3.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abaujrákos. Azelőtt Rákos. A község keletkezése és története ismeretlen. Területe 1837 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 345. (...) Abaujrákost a Lexicon is, Korabinsky is szlováknak, Fényes és Czoernig szolvák-magyarnak, Pesti pedig magyar-szlováknak mondja. A népszámlálások tükrében 48, 48, 72, 65%, majd 1921-ben 25%, 1930-ban 14%, 1938-ban az 1910. évi adat folytatásaképen 77% magyarság mutatkozik.