Abaújszakaly

Abaújszakaly a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Szakályi-patak v. Bocsárd-patak (Sokoliansky potok) két partján, 210 méteres (határa 200-215 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 14 km-re délre, Miglécnémetitől 12 km-re északnyugatra, Hernádcsánytól pedig 7,5 km-re nyugatra. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1960-1990 között Hutníky néven egyesítették a szomszédos Bocsárddal. Bővebben

Népesség

Abaújszakalynak 2011-ben 1267 lakosa volt, melynek 82,9 %-a volt szlovák és 13,3 %-a roma nemzetiségű (26,6 %-a roma anyanyelvű). 2013-ban a lakosság több, mint egyharmada (35,7 %) a roma etnikumhoz tartozott. A romák nagyrészt szegregáltan, a község belterületének északi részén élnek. A 19. század végén a község szlovák többségű volt, de jelentős magyar kisebbség is élt itt: 1880-ban lakosságának 30,7 %-a, 1910-ben 31,5 %-a volt magyar anyanyelvű. Bővebben

Történelem

A község első írásos említése 1251-ből származik, ekkor „Zocol”, majd 1267-ben „Socol”, 1359-ben pedig „Zakal” alakban szerepelt a forrásokban. Neve szláv eredetű, a sólyom jelentésű „sokol” szóból származtatják. 1332-ben már templomos hely volt. A 15. századig a falu az Aba nemzetség birtoka volt, 1427-ben 33 lakott portája volt, ekkor a Gángi és a Radványi családok voltak a birtokosai. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Határában fotovoltaikus erőmű üzemel. Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus templomát egy középkori eredetű, eredetileg gótikus jegyeket őrző templom helyén 1950-ben modern stílusban építették. Mellette található az 1838-ban, empire stílusban épült Stahremberg-mauzóleum. A 18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZAKÁL. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Ötvös, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkének szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, legelője szűk, fája nints elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szakál (Nagy), tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Enyiczkéhez 3/4 órányira, egy termékeny sikságon, 455 r., 150 g. kath., 22 ref., 19 zsidó lak. Két kastély. F. u. Roll, Kazinczy, b. Szepessy. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szakály, 68 házzal és 483 tót lakossal. Postája és távirója: Enyiczke. E község hajdan számos régi nemes családnak volt lakóhelye. Emlitésre méltó róm. kath. templomának fenmaradt csúcsives szentélye.

Helységnévtár

Szakály (Kis- és Nagy-), rk. 307 Enyicke, gk. 139 Bölzse-Sziget, ref. 6, izr. 49 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abaujszakaly. 1263-ban kolostora volt, mely valószínűleg a török alatt elpusztult. A község az ősi Radványi család birtoka volt s azidőben említik elsőnek, amikor a család a XV. században kihalt. A község neve az idők folyamán Zakal, Sakal, Szakály alakban fordult elő. Területe 1913 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 859.