Ájfalucska

Ájfalucska a Szádelői-karszt (A Gömör-Tornai karszt keleti része) középső részén, az Áji-patak (Hájsky potok) felső folyásánál, a 987 méter magas Szarvas-hegy (Jelení vrch) déli lábánál, 630 méteres (határa 376-987 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Tornától 9,5 km-re északra, Szepsitől 18 km-re északnyugatra, Kassától pedig 48 km-re nyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig, a megye megszüntetéséig Torna vármegye Felső járásához tartozott. 1881-1920 között kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Ájfalucska aprófalunak számít, 2011-ben mindössze 228 állandó lakosa volt. Ekkor népességének 86,4 %-a volt szlovák nemzetiségű, 10,5 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az anyanyelvi megoszlás sokkal színesebb képet mutatott: a lakosság 34,2 %-a volt szlovák, 26,3 %-a ruszin és 26,8 %-a roma anyanyelvű. 2013-ban a lakosság 38,9 százaléka a roma etnikumhoz tartozott, 1991-ben a lakosság 24,5 %-a, 2001-ben pedig 28,2 %-a, 2011-ben ugyanakkor már csak 2 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. Bővebben

Történelem

A mai Ájfalucska területén a 14. század második felében Szomolnokról érkező német bányászok alapítottak rövid életű települést (Újfalu vagy Bodnárvágása), mely 1409-re már elnéptelenedett, mint Zsigmond király okleveléből (melyben „Wyfalu al. n. Bodnarwagasa deserta” néven említik) kiderül. Területe ekkor Torna várának uradalmához tartozott. Ájfalucskát a 15-16. Bővebben

Mai jelentősége

Ájfalucskán sem alapiskola, sem óvoda nem található. A napjainkban egyre inkább üdülőfaluvá váló aprófalu történelmi településképi egységét megőrizte, házainak háromnegyede 1945 előtt épült. Elsősorban fából készült lakóházaival egyedi, a Kárpátok magasabban fekvő vidékeit felidéző néprajzi szigetet alkot a környező települések között. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma a 18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Bővebben

Helységnévtár

Falucska [Bodoka p.], rk. 36 Baska, GK. 517 Eperjes, ág. 1 —, izr. 3 Torna.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ájfalucska. A szomszédos Áj községgel egyidőben keletkezett és sorsában osztozott. Közel két évszázadon át a Keglevich család birtoka. A község területe 6415 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 772.