Alsócsáj

Alsócsáj az Ósva völgyében, az Abaúji-hegyalja északi részén, az Alsó-Tarca-dombság délkeleti lábánál, az Ósva (Olšava) jobb partján, 206 méteres (határa 197-320 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 18 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól pedig 9,5 km-re északkeletre. Határának keleti részét az Ósva völgye, nyugati részét az Alsó-Tarca-dombság (Pincés-hegy, 310 m) foglalja el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe 1910-2011 között nem változott (2,95 km²).

Népesség

Alsócsáj az egykori Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század első felében még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára egynemzetiségű (szlovák) község. 2011-ben 274 lakosa volt, melynek 89,4 %-a volt szlovák és 5,8 %-a roma nemzetiségű, 1991-ben és 2001-ben viszont a teljes lakosság szlováknak vallotta magát. 2013-ban a lakosság 12,8 %-a tartozott a roma etnikumhoz. Bővebben

Történelem

Csáj település első írásos említését „Chay” alakban 1335-ből találjuk. Két évvel később már Felsőcsájtól elkülönülve, „Chaway inferior” alakban tűnik fel. 1338-ban Alcsáj („Alchay”), 1349-ben pedig Alsócsávoly (Alsochaway) néven említik. Neve magyar személynévi eredetű, a Csávoly személynévből származik. A középkorban az Aba nemzetség birtoka volt, később a Chyrke, majd 1426-tól a Semsey család birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található, mely a régi iskola 1908-ban épült épületében működik. Krisztus király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1926-ban épült neogótikus stílusban. A református harangláb az 1980-as években épült. Egykori homokbányája (Nižnočajská pieskovina) 1994 óta 1 hektáros kiterjedésű védett terület, a gyurgyalag fészkelőhelye.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyire, mivel földgyeinek fele nehezebben miveltetik, és legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának szomszédságában van, mindazáltal a’ második Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csáj (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Bologdhoz 1 fertálynyira, 114 r. kath., 30 g. kath., 81 ref., 15 zsidó lak. F. u. Bodnár, Rátkay, Bónis. Ut. p. Szinnye.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.

Helységnévtár

Csaj (Alsó-), rk. 98 Alsó-Mislye, gk. 25 Zdoba, ág. 2 —, ref. 44 Bogdány, izr. 24 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsócsáj. Már a bronzkorszakban népes hely volt, mit az itt feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Okleveles első említését a XV. században találjuk. Ez ideig a Chyrke- (Csirke) családé, 1426-ban a Semseyek kapják királyi adományként. A község területe 511 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 240.