Alsóhutka

Alsóhutka a Tarca völgyében, a Kassai-medence keleti peremén, az Alsó-Tarca-dombság nyugati oldalán, 190 méteres (határa 179-294 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Holec-domb (Holice, 274 m) nyugati lábánál, a Tarca bal partján, Kassától 11 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól pedig 8 km-re északra. Határa túlnyomórészt dombvidék, mintegy egyötödét az Alsóhutkától északra elterülő Lebenye-erdő (Lebeň) foglalja el (tölgyes és bükkös). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Bővebben

Népesség

Alsóhutka népessége 2011-ben 543 fő volt, melynek 87,5 %-a szlovák nemzetiségű volt, 10,5 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Az 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú község magyar lakossága 1945 után a kettős identitás megszűnésével és az asszimilációval szlovákká vált. 1880-ban és 1890-ben a magyar és a szlovák anyanyelvűek aránya még csaknem megegyezett a községben, 1900-ra a magyar anyanyelvűek aránya 32,8 %-ra, 1910-re pedig 29,2 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

Első írásos említését 1293-ban Hwthka néven találjuk. Neve magyar eredetű, a Hugka személynévből származik. A középkorban a széplaki bencés apátság birtoka volt. Különálló faluként 1335-ben („Hudka abbatis”) bukkan fel először egy oklevélben, mely az itteni Tarca-hidat is említi. 1427-ben kilenc porta volt a faluban. Lakossága a 16. században református hitre tért. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Református temploma 1928-ban épült neoklasszicista stílusban. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma az 1980-as években épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hutka (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, 171 kath., 14 evang., 150 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. a sz. István semináriuma. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.

Helységnévtár

Hutka (Alsó-) [Parti és Komocsó p.], rk. 185 Lengyelfalu, gk. 3 Zdoba, ág. 6 Kassa, ref 147 Bogdány, izr. 6 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

A Tarca völgyében ugyanígy elszigetelten 4 magyar községet találunk. Ez a magyarság azonban részben későbbi elmagyarosodással keletkezett. Alsóhutka és Beszter magyar eredetűek, de a magyarság Alsóhutkán úgy elszlovákosodott, hogy mindmáig még az 50%-os egyensúlyt sem tudta visszahódítani. Megfigyelésünk ideje alatt a Lexicon adatát leszámítva a magyarság 40% körül mozog. Bővebben