Alsómislye

Alsómislye a Kassai-medence délkeleti peremén, a Hernád bal partján, az Abaúji-hegyalja kistáj középső részén, 207 méteres (határa 171-265 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délkeletre, Enyickétől 11 km-re keletre, Nagyszalánctól pedig 13 km-re nyugatra. A településtől északra torkollik a Tarca-folyó a Hernádba, a falutól délre pedig az Ósva-patak (Olšava) torkolatát találjuk. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe 1910-ben 14,10 km², 1921-ben 14,01 km², 1938-ban 12,90 km², 2011-ben 12,61 km² volt. 1921 után határának északnyugati, a Hernádtól északra eső részét Abaszéplakhoz csatolták.

Népesség

Alsómislyének 2011-ben 1610 lakosa volt, melynek 69,5 %-a szlovák, 13,2 %-a roma nemzetiségű volt, 16,0 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A 20. század első feléig magyar kisebbség is élt a községben, de 2011-ben csak egyetlen lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek (3 fő magyar anyanyelvűnek). 1991-2011 között a roma nemzetiségűek száma és aránya folyamatosan növekedett (1991-ben 6,7 %, 2001-ben 8,0 %, 2011-ben pedig 13,2 %), a roma etnikumhoz 2013-ban a lakosság egyötödét (19,3 %) sorolták. Bővebben

Történelem

Alsómislye első írásos említése („Myssle” alakban) 1270-ből származik. Neve szláv eredetű személynévből (Miszla) magyar névadással keletkezett. Később a szomszédos Felsőmislyétől való megkülönböztetésül Egyházasmisle (1325: Eghazas Misles, 1456: Eghaz Mysle), illetve Nagymisle (1435: Nagh Misle) névalakban is szerepel, az Alsómisle névváltozat 1630-ban bukkant fel először („Alseo Misle”). Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1802-05-ben épült késő barokk-klasszicista stílusban, tornyát 1827-ben fejezték be. A jezsuita uradalmi intéző kastélya 1643-ban épült reneszánsz stílusban, 1887-től iskolaként és plébániaként használták, ma régészeti és néprajzi kiállításnak ad otthont. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MISLE. Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mislye (Alsó) Dolna Missla, tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, Kassához délre, 1 1/2 órányira: 797 kath., 1 ref., 1 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy urasági-lakház, melly hajdan kolostor volt. Határja sok javakkal megáldatott: van termékeny szántófölde és rétje; az Osva, Tarcza, Hernád vizeiben jó halászata; a Tarczán három, a Hernádon négy kerekü malma, kása és kender-törővel; 2 vendégfogadója; sőr és pálinkaháza. F. u. a tudományi kincstár s feje egy uradalomnak.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A megyének innen éjszakra és éjszakkeletre eső felső sarkát már legnagyobb részt tótság lakja többnyire apró, szegényes falvakban. Zsadányon felűl Alsó-Mislye községet találjuk, hol a középkorban gazdag prémontrei prépostság volt, melynek ma is meglevő avas épűletében a plébánia és a postahivatal van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szalánczon és Rákoson át visszakerülve, és ismét az Ósva völgyébe ereszkedve, a kassa-ujhelyi vasút mentén találjuk a két Mislyét. Alsó-Mislye régi hires hely; a Hernád völgyébe tekintő dombján állott a középkorban prépostsága, melynek épülete ma a plébániát és a postahivatalt foglalja magában. Körjegyzőség székhelye, 146 házzal, 1096 tót és kevés magyar lakossal, vasúti állomással. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsómislye, v. Abaúj-Torna vm. (Nižná Myšl'a, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1270: Myssle. 1332: már létezett, tp-át Szt Miklós tiszt-ére sztelték, a mait 1805: építették. Lakói 1683 k. ev-ok lettek. 1712: alapították újra. Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. - Filiái 1915: Alsócsáj, Balogd, Eszkáros, Felsőmislye, Garbóczbogdány, Hernádzsadány. Anyanyelve 1840: szl., ném., m.; 1910: szl., m. - Lakói 2000: 978 r.k., össz. 1193. ** KTN I:113. - Schem. Cass. 1915:36; 2000:39.

Helységnévtár

Mislye (Alsó-) [Dringács vagy Dringát p.] RK. 918 Kassa, gk. 136 Zdoba, ág. 4 —, ref. 3 Hernád-Zsadány, izr. 75 Rozgony. 1890: Mislye (Alsó-), [Szajkó p.] 1096. rk. 899, gk. 131, ág. 4, ref. 25, izr. 37.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsómislye. A tatár eltakarodása után az Aba-nemzetségbeli Somos (más forrás szerint Lapispataky) alapította prépostságát és 1289—1292 között az Aba-nembeli Mihály mester volt a prépost. Az 1427. évi adóösszeírás 41 portát jegyzett fel itt. 1453-ban Giskra martalócai foglalták el, de Mátyás király kiverte a cseheket. Zápolya János király a prépostság birtokát hű embereinek, Lónyay Györgynek és Gecsey Mártonnak ajándékozta. Bővebben