Kassaolcsvár

Kassaolcsvár a Tarca (Torysa) völgyében, az Alsó-Tarca-dombság erdős dombvidékének nyugati lábánál, a Tarca bal partján, 193 méteres (határa 187-346 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 9 km-re keletre, Gálszécstől 27, Magyarbődtől 8 km-re nyugatra, a sárosi Kecertől pedig 14 km-re délnyugatra. Belterületét a már a 18. században egybeépült Alsóolcsvár és a tőle északra fekvő Felsőolcsvár falvak alkotják. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1944-ben jött létre Alsó- és Felsőolcsvár községek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Kassai járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták őket (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Bővebben

Népesség

A községnek 2011-ben 1211 lakosa volt, melynek 78,6 %-a volt szlovák és 7,5 %-a roma nemzetiségű (9,5 %-a roma anyanyelvű), 12,8 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. 1991-ben a lakosság 3,8 %-a, 2001-ben pedig 8,4 %-a vallotta romának magát, ugyanakkor 2013-ban a lakosság 28,9 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A romák nagy része szegregáltan, a belterület északnyugati (Felsőolcsvár nyugati) részének utcáiban él. Bővebben

Történelem

Alsóolcsvár első írásos említését 1288-ból találjuk „Olchwar” alakban. Neve szláv eredetű személynévből (Ovcsár – ovčiar – juhász) származik. A települést a 13. században német telepesek alapították. 1303-ban a szalánci váruradalom része lett, ekkor szakadt el tőle a széplaki apátság birtokába került Felsőolcsvár. 1330-ban „Ochuar” néven említik. 1337-ben már templomos helyként szerepelt a pápai tizedjegyzékben, mely Olcsvár István nevű papját is név szerint említi. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban a régi középkori templom helyén. 1875-79-ben és 1911-ben felújították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Olcsva. v. Olcsvár. Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Zombory, és több Uraságok, fekszik Felsőhöz közel, mellynek filiája, határjaik jól termők.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Olcsvár (Alsó), tót-magyar f., Abauj vmegyében, a Tarcza völgyében, Kassához keletre 1 órányira: 221 kath., 54 evang., 41 ref., 17 zsidó lak. Határa termékeny; legelője egészséges; rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. Zombory és Olcsváry nemzetség. Olcsvár (Felső), tót-magyar f., Abauj vmegyében, az előbbeni helység mellett: 223 kath., 1 evang., 71 ref. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tovább keletre a Tárcza völgyében fekszik egymás mellett Felső- és Alsó-Olcsvár. Felső-Olcsvár 65 házzal és 400 tótajku lakossal bir. Postája helyben van, táviró-állomása Kassa. Kath. temploma a XIII. századból való. 1875-ben ujjáépitették, de rontottak is rajta; sokat veszitett eredetiségéből. Alsó-Olcsvárnak 55 háza és 315 tótajku lakosa van.

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőolcsvár, v. Abaúj-Torna vm. (Vyšný Olčvar, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1288: Olchwar. Tp-át 1300 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ev-ok lettek, 1734: alapították újra. Mai Szt István kir. tp-át 1810: építették. Kegyura 1880: az esztergomi szem. Anyanyelve 1880: szl. ** KTN I:126. - Gerecze II:69. - Schem. Cass. 1915:39. - Györffy I:125.

Helységnévtár

Olcsvár (Alsó-), rk. 226 F.-Olcsvár, gk. 36 Zdoba, ág. 12 Kassai tót egyház, ref. 33 Beszter, izr. 8 Rozgony. OIcsvár (Felső-) RK. 272 Kassa, gk. 29 Zdobka, ág. 8 Kassai tót egyház, ref. 53 Beszter, izr. 5 Rozgony.