Alsópél

Alsópél a Garammenti-hátság dombvidékének keleti részén, mintegy 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Lévától 19 km-re délnyugatra, Verebélytől 19 km-re délkeletre. Határa csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület, a határának északkeleti részét borító erdőt (Alsó-erdő) a 20. század első felében kiirtották. Szőlőhegye a falutól délnyugatra, a barsbaracskai határszél felé esik, legmagasabb pontja a Bašta-domb (247 m), a falutól északnyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, 1949-1960 között a Nagysurányi, majd a Lévai járáshoz tartozott. 1910-1921 között területének 2,9 %-át (0,43 km²) Felsőpélhez csatolták, azóta területe csak minimális mértékben változott (1910/1938: 14,00 km², 2011-ben 13,99 km²).

Népesség

Alsópél a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század elején még vegyes lakosságú, mára túlnyomórészt szlovák nemzetiségű (2011-ben 82,7 %) község magyar (4,8 %) és roma (6,1 %) kisebbséggel. A lakosság mintegy egytizede a roma etnikumhoz tartozik. A 18. században részben szlovákokkal újratelepített község magyar lakossága nagyrészt asszimilálódott a 20. Bővebben

Történelem

1251-ből származik első okiratos említése "Peel" néven, majd 1316-ban "Pel" formában szerepel. A 16. század elején már önálló plébánia, lakói 1550 körül protestáns hitre tértek. 1601-ben egy kis kúria, major és 36 lakóház állt a faluban. A 17. század végétől a Hunyady-család lesz fő birtokosa egészen a 20. századig. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus templomát 1720-ban építették barokk stílusban gótikus alapokon. A Hunyady-család klasszicista stílusú kastélya a 19. század közepén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső pély. Két falu Bars Vármegyében, földes Ura mind a’ kettőnek Báró Hunyady, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok. Felső Pély az Alsónak filiája, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélék, második osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Pél, (Dolni-Pial), magyar-tót falu, Bars vmegyében, 818 kath., 47 ref. lak. Kath anyatemplom. Buzája, bora, fája, szénája, legelője elég. A birka- és lótenyésztés szépen divatozik. F. u. gr. Hunyady, stb. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsópél, a verebélyi járásban fekvő kisközség, melynek lakosai magyarok és tótok. Az előbbiek reformátusok, az utóbbiak pedig római katholikusok. Számuk összesen 1145. E község Peel néven már az esztergomi káptalannak egy 1298-iki bizonyságlevelében van említve. 1322-ben János fiai és Moch unokái osztozkodnak rajta. 1358-ban tulajdonosa Pély János fia, Miklós. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsópél, Unter-Pill, v. Bars vm. (Dolný Pial, Szl.): plébánia az esztergomi egyhm. egykori lekéri esp. ker-ében. - 1251: Peel. 1500: már létezett. Első tp-át ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1721: alapították újra. Mai Mennybemenetel tp-át 1720: építették. - Plébánosai: 1689: Filó György lic., 1725: Baán Imre, 1731: Simonfalvay János, 1761: Szentiványi Kristóf, 1763: Sima János, 1764: Marcsek János, 1770: Markó Mihály, 1801: Kovács Antal, 1821: Ribeczky Ferenc, 1858: Zsisman Lajos, 1890: Lábay Gyula, 1916: Bliesz Ádám. Bővebben

Helységnévtár

Pél (alsó-) (Kélly), RK. 968 Esztergom, ág. 1 - , ref. 95 Garam-Lök, izr. 35 - , egyéb 1 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsópél. Neve az esztergomi káptalan egy 1298-ban kelt bizonyságlevelében szerepel először. Ekkor Peel alakban írják nevét. A XIV. században földesurai: János fiai és Moch unokái (1322), Pély Miklós (1358) és Barachkai János (1395). Ez utóbbi a bencéseknek adományozza itteni birtokait. A XV. században Pély Demeter (1413), a győrödi Poborok (1423) és nagyendrédi Zobonya László (1469) a község birtokosai. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Alsópél. Régi plébánia, melyet 1721-ben állítottak fel újra, anyakönyvei azonban csak 1721-től vanak. Templomát Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. A hívek anyanyelve magyar és szlovák. Kegyura nincsen. Plébános: Adamcsik Lipót kiérdemesült esperes. Idetartozik: Felsőpél (kápolnával).