Alsótőkés

Alsótőkés a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, a Miszlóka-patak (Myslavský potok) völgyében, 352 méteres (határa 302-521 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 10 km-re nyugatra. Alsótőkéstől északra magasodik az 521 méteres Krížna hora (Buchberk), a községhatár legmagasabb pontja. A község történelmi magját a mintegy 500 méter hosszú, a Miszlókai-patak völgyére merőleges Fő utca (Hlavná) képezi, mely mintegy 30 méteres szintkülönbséget ível át a Fő és a Tőkési utca (Klatovská) elágazásának kialakult háromszög alakú főtértől a Szent Mihály-templomig, mely körül a középkorban a falu legrégebbi településmagja épült ki. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 5,78 km², 2011: 5,99 km²) a 20. Bővebben

Népesség

Alsótőkésnek 2011-ben 726 lakosa volt, melynek 84,4 %-a volt szlovák nemzetiségű, 14,2 %-a viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A középkorban német lakosságú település a 17-18. századtól szlovák és magyar lakosságúvá vált. Magyar lakosai a 19. századra asszimilálódtak és 1880-ban a lakosság 98,4 %-a szlovák anyanyelvű volt. 1941-ben 526 lakosának 93,8 %-a volt szlovák és 6,3 %-a (33 fő) magyar anyanyelvű. Bővebben

Történelem

Alsótőkés első írásos említése 1317-ből származik, ekkor még Újfalu, illetve Németfalu (Vyfolu, Nemutfolu) néven említik. Neve arra utal, hogy németek alapították, akik a 17. századig a lakosság többségét alkották (számos német eredetű földrajzi név is őrzi emléküket: Galberg, Buchberg, Timberk stb.). A 14. századig a Vid nemzetségbeli Chyrke család birtoka volt, majd 1374-től egyike Kassa város jobbágyfalvainak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Határában 2011-ig építési követ (amfibolitot) és márványt bányásztak. Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1930-31-ben épült neogótikus stílusban. A községet a zöld turistajelzés köti össze a kassai KVP-lakóteleppel, illetve a Podkova-hágón keresztül Jászómindszenttel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

A. és F. Tőkés. Elegyes faluk Abaúj Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Kassai járásban; földgyeik néhol soványak, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tőkés, (Alsó és Felső), 2 egymáshoz közel fekvő tót falu, Abauj vmegyében, a Miszla patakja mellett, hegyek közt; 863 kath. lak. Felső-Tőkésen kath. plébánia van. Határuk hegyes, völgyes, sovány; erdejök szép s fenyvesük is van. F. u. Kassa városa. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre.

Helységnévtár

Tőkés (Alsó-), rk. 379 Felső-Tőkés, örmény 1 - , gk. - Kojsó, izr. 5 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsótőkés. Csak annyit állapíthatunk meg történetéből, hogy a XIV. századig a Vid-nemzetségbeli Chyrke-család kezén volt. Római katolikus temploma többszázéves. Plébániája 1749-ig állott fenn s akkor áttették Felsőtőkésre. A község területe 1036 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 536.