Andrási

Andrási a Rozsnyói-medence északkeleti peremén, a Rozsnyói-hegységhez (Szulova) tartozó Éleshegy (Ostrý vrch, 882 m) délkeleti és a Capkov vrch (800 m) déli lábánál fekszik, a Pacsai- v. Tatár-patak (Krásnohorský v. Pačiansky potok) völgyében, 421 méteres tengerszint feletti magasságban, Rozsnyótól 9 km-re északkeletre. Határa messze elnyúlik észak felé, egészen a Gömör-Szepesi érchegység főgerincéig (Žobrácka poľana, 1219 m), határának több, mint négyötödét erdő borítja (2010-ben 2149 hektárt). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (25,58 km²) az elmúlt évszázadban nem változott, megegyezik az 1910-essel.

Népesség

Andrási a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a községnek 2011-ben 635 lakosa volt, melynek 93,7 %-a szlovák, 3,6 %-a roma és 1,6 %-a (10 fő) magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Az eredetileg ruszin lakosságú falu lakossága a 18. század végére szlovákká vált, 1910-ben népességének kilenctizede szlovák (90,3 %), 6,3 százaléka pedig magyar anyanyelvű volt. Bővebben

Történelem

A falut erdős vidéken, a Pacsai-patak mellett alapították a 14. század első felében a Szepességből érkezett ruszin pásztorok. A patakot 1291-ben említik először írott források (Patchapataka), neve szláv személynévből eredeztethető. A falut 1338-ban említik elsőként, mint Krasznahorka várának birtokát. Az erdős határú településen az egyetlen megélhetési forrás évszázadokon keresztül a pásztorkodás, a juhászat és a kecsketenyésztés volt. Bővebben

Mai jelentősége

Az elöregedő lakosságú faluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. Legfontosabb gazdasági tevékenysége az erdőgazdálkodás. Határán több jelzett turistaút vezet keresztül. A Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma a 19. század első felében épült. A népi építészet fennmaradt emléke a 20. számú lakóház a 19. század végéről.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PACSA. Tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Andrási Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kraszna Horka Várallyához nem meszsze, mellynek filiája, határjának nagyobb része hegyes, és a’ záporok járják, legelője elég, fája tüzre van, piatzozása Rozsnyón, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pacsa, tót falu, Gömör vmegyében, Krasznahorkához egy órányira: 679 kath., 50 evang. lak. Határa hegyes levén, szántófölde kevés, s azt is vizmosások rongálják; ellenben legelője a Wolowecz hegyén bőséges, s azért sok juhot tart. F. u. gr. Andrásy. Ut. p. Rosnyó

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Andrási, tót kisközség, 627 róm. kath. lakossal. Házainak száma 104. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka s mint ilyen 1341-ben Patchapataka néven említtetik. E név később Pacsa alakká rövidült és használatban volt egész a legújabb korig, a mikor nagynevű urai iránti tiszteletből Andrásira változott. A XVIII. század közepén a gróf Serényi család és az egri káptalan is birtokos a községben, 1820-ban pedig a Gotthard család is. Bővebben

Helységnévtár

Pácsa, rk. 544 Kraszna-Horka-Váralja, ág. 10 - , izr. 6 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Andrási. Neve Zsigmond királynak egy adománylevelében szerepel először. A község területe 4445 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 736.