Apafalva

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

APOVA. Elegyes tót falu Hont Vármegyében, a’ Csábrági Uradalomban, fekszik Csallhoz, mellynek filiája nem meszsze, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok. Legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája; de mivel szőlő hegyei nintsenek, földgyei is soványok, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Apova, Opawa, tót falu, Hont vgyében, Balassagyarmathoz 2 1/2 mfd., egy minden oldalról hegyektől környezett kietlen völgyben. Hegyes határa 1125 hold, mellyből urb. szántóföld 564 h., urb. rét 205 h., szőlő 30 h., uradalmi erdő, mellyben a lakosságnak faizása van 322 hold, 4 hold korcsmai és csősz föld. Földjei mind 3-dik osztálybeliek, agyagosak, kövesek és árkosak. Urb. házhely 25 5/8. Bora savanyu; gyümölcse sok és jó; legelő csak az erdőben. Patakmalma van a községnek. Lakja 375 ágostai, kik Csal anyaegyházhoz tartoznak. Birja Coburg hg., s a csábrági uradalomhoz tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Apafalva, azelőtt Apova, tót kisközség, száz házzal és 315 ág. ev. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Csáb. A község alapításáról és régi történetéről hiteles adataink nincsenek. A herczeg Coburg-Koháry család, a mely jelenleg birtokosa, már a mult század elején földesura volt a községnek. A falubeli ág. h. ev. templom újabb keletű, a régi róm. kath. templom, a mely a reformáczió korában épült, ma már csak romokban látható.