Apátka

Apátka a Gömör-Szepesi érchegységhez tartozó Kassai-hegység szívében, a Kojsói-havasok északi lábánál, 462 méteres (határa 340-1054 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 30 km-re északnyugatra, Kassabélától 10 km-re délnyugatra, Gölnicbányától pedig 22,5 km-re délkeletre. Apátkánál folynak össze a délnyugatról érkező Romanova- és a délkeletről, Felsőtőkés határából érkező Kosáros-patakok (Košarisko), melyek Apátkai-patak (Opátka) néven egyesülnek, mely észak felé folyik tovább és Kissolymárnál a Ruzsini-víztárolóba (annak felduzzasztása előtt a Bélai-patakba) ömlik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-vidéki járáshoz tartozó község. 1944-ben jött létre Apátka és Szepesapátka egyesítésével. 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. Az egyesített község eredetileg 47 hektáros területét 1950-55 között csaknem harmincsorosára növelték (2011-ben katasztere 13,90 km² volt). Határának mintegy 39 százalékát (kb. Bővebben

Népesség

2011-ben Apátka népessége mindössze 94 fő volt, ekkor a Kassai járás harmadik legkisebb községe (Modrafalva és Bunyita után), egyben a történelmi Abaúj-Torna megye Szlovákiához tartozó részének legkisebb önálló települése volt. Lakosságának 95,7 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben lakosságának 70,2 %-a római katolikus vallású, 20,2 %-a pedig felekezeten kívüli volt. Bővebben

Történelem

Apátka (1905-ig Opáka) a 18. század első felében kincstári birtokon jött létre bányásztelepülésként, a század elejétől működő rézolvasztó huta mellett. Nevét az Apátka (Opáka) patakról kapta, mely már a 14. századi forrásokban is szerepelt (1324-ben „Apokapotoka”, 1390-ben pedig „Opoka” néven), az ekkor teljesen lakatlan Fekete-erdőben (Silva nigra). Bővebben

Mai jelentősége

Az egykori bányásztelepülés napjainkban fokozatosan üdülőfaluvá alakul át. Legfontosabb gazdasági ágazata az erdőgazdálkodás és fakitermelés. A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1784-ben barokk-klasszicista stílusban épült. Az egykori rézhámor barokk épülete az 1770-es évekből maradt fent. Apátkát a kék jelzésű turistaútvonal köti össze észak felé az Apátkai-patak völgyén át Kissolymárral, dél felé pedig a Idčianske sedlo (954 m) nevű hágón keresztül Aranyidával.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Opáka, tót-német falu, Abauj vmegyében, Szepes vmegye szélén: 466 kath. lak. Kath. paroch. templom. Több bányászati épületek, s nevezetes bányászat. Rézolvasztó hámor. Nagy fenyves erdő. F. u. a kamara. Ut. p. Jászó-Ujfalu.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Aranyidka fölött Szepes vármegye határán fekszik Opáka község, 40 házzal és 212 tót ajku lakossal. Postája Kassa-Hámor. A község lakosai bányászok. Kocsin csak Hámoron át, Szepesmegyén keresztül közelithető meg.

Magyar Katolikus Lexikon

Apátka, Abaújopáka, v. Abaúj-Torna vm. (Opátka, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1789: alapították. Tp-át 1784: Szt Flórián tiszt. sztelték. - Plébánosai: 1789: Müller József, 1791: Stark Mátyás, 1792: Gaál György, 1796: Rauch Antal, 1800:Regalat Péter, 1808: Kalatay Márton, 1815: Karsik János, 1817: Krajtsovits Béla, 1842: Tapolcsányi János, 1852: Hatkóczy János, 1855: Csapkay Mihály, 1857: Sebesy János, 1869: Zólnay Samu, 1872: Képes János, 1886: Ondzik Pál, 1888: Gocsál Bonifác, 1901: Lieszkovszky József. Kegyura 1880: a kir. Anyanyelve: szl. - Filiái 1915: Kojsó, Szepesapátka. ** KTN I:157.

Helységnévtár

Opáka (Apaká), RK. 183 Kassa, gk. 7 Kojsov, ref. 1 —, izr. 7 Rozgony. Opáka, RK. 136 Szepes, gk. 4 Kojsó. izr. 4 .