Babindál

A község a Kisalföld északi peremén, dombos vidéken, a Zoboralja kistáj délkeleti részén fekszik, Nyitrától 13 km-re keletre, Aranyosmaróttól 22 km-re délnyugatra, Verebélytől 8 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Kalásszal (2 km) és a határában haladó 51-es (Nyitra-Verebély) főúttal (1,5 km). Északról és északnyugatról Alsóbodok, délnyugatról Lapásgyarmat, délkeletről Kalász, északkeletről pedig Család községekkel határos. Határának nagy részét a 19. század elején még erdők borították (Magyal, Pográny szántó), melyeket mára szántóföldek váltottak fel.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község.1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után pedig újra a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, ebben az időszakban Kalásszal közös határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1976-1996 között Kalászhoz tartozott. Területe (5,41 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti peremén fekszik. A 20. század elején még túlnyomórészt magyar lakosságú község a század második felében az asszimiláció révén szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek 2011-ben a lakosság 22 %-át alkották. 1910-ben 390, 1921-ben 443 lakosa volt, a többség magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1921-ben 23,9 % volt. 2001-ben 671, 2011-ben 667 lakosa volt, 10 év alatt a magyar nemzetiségűek aránya 30,4 %-ról 22 %-ra esett. A lakosság túlnyomó többsége (89,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

A 13. század végén találkozunk a településsel először írott formában, Babyndal néven. A középkorban a Kozma, majd a Paluska, a Szlávy és a Malonyay családok birtoka volt. A 16. század végén már a Kereskényi család is birtokosa a főként mezőgazdasággal foglalkozó településnek – a mezőgazdasági jellegét a 20. századig meg is őrizte. 1715-ben 7, 1720-ban 10 adózó háztartása volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült historizáló stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BABINDAL. Középszerű tót falu Nyitra Vármegyében, hajdan virágzott Babindal Uraságnak életekor, a’ kié vala; most külömbféle Uraknak birtokokban van, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrától egy jó mértföldnyire. Határja középszerű termékenységű, fája mind a’ két féle, réttye legelője elég, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Babindál, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitrától Verebélyre vivő országutban: 260 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bábindál, tisza magyar község, 358 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Lapás, táviró- és vasúti állomása Verebély. Földesurai a XIII. században Kozma fiai voltak, később a Nyáryak. Jelenleg Szlávy József koronaőrnek van itt egy régi nemesi kuriája.