Balogd

Balogd az Abaúji-hegyalja északi részén, az Ósva bal partján, 207 méteres (határa 199-333 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 19 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól 11 km-re északkeletre, Regeteruszkától 2,5 km-re délnyugatra, Magyarbődtől pedig 9 km-re délre. Területét a Kassa-Tiszacsernyő vasúti fővonal két részre osztja, tőle nyugatra találjuk a község belterületét és a mezőgazdaságilag művelt területeket, keletre a Szalánci-hegység nyugati oldalának lejtőjét erdők és rétek foglalják el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe 1910-1938-hoz képest (3,62 km²) 6 százalékkal csökkent 1950 után, amikor kisebb határrészeit északkeleten Regeteruszkához, délen pedig Garbócbogdányhoz csatolták (területe 2011-ben: 3,40 km²).

Népesség

2011-ben Balogd népessége 559 fő volt, melynek 94,6 százaléka volt szlovák, 3,2 %-a pedig roma nemzetiségű. 2013-ban a lakosság csaknem egyharmada (29,6 %) a roma etnikumhoz tartozott, a község roma lakossága szegregáltan, a vasútvonal melletti telepen él. Az egykori Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó község a 19. század végén vegyes magyar-szlovák lakosságú volt, 1880-ban a magyar anyanyelvűek (53,4 %) még enyhe többséget alkottak. Bővebben

Történelem

Balogd első írásos említése 1245-ben IV. Béla itt keltezett adománylevelében, „villa Bolugd” alakban fordul elő. A település valószínűleg a 12. században jött létre. Neve magyar személynévi eredetű, a balkezes jelentésű Balog személynévből származik. Későbbi okiratokban előfordul Bologh (1337), Balok (1427) és Baloghd (1630) névváltozata is. A 14. századtól kezdve az alsómislyei prépostság birtokában volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 15. században, 1732-ben barokk, 1888-ban pedig neogótikus stílusban építették újjá. Késő barokk főoltára a 18. század közepén készült. A község területén 27 fazekas égetőmedence nyomait tárták fel a régészeti ásatások a 2-4. századból. Balogd rendezi meg 1970 óta az immár hagyományossá vált Ósva-völgyi futóversenyt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye.

Helységnévtár

Bologd, rk. 297 Alsó-Mislye, gk. 4 Újváros, izr. 12 Rozgony. 1890: Bologd, 363. rk. 323, gk. 12, ref. 7,Garbócz, izr.21.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Balogd. Már a bronzkorban megült hely, mit a határában feltárt bronzkori leletek bizonyítanak. Későbbi újratelepítésének ideje és története ismeretlen. A község területe 629 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 341.