Balogpádár

A község a Balog-völgy északi részén, a Ratkói-hegység legdélebbi vonulatának keleti lábánál fekszik, a Pádár-patak mentén fekszik, 240 méteres tengerszint feletti magasságban, Rimaszombattól 12 km-re északkeletre, Meleghegytől 3 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Melegheggyel, valamint Alsópokorágyon (8 km) keresztül Rimaszombattal. Határának több mint felét erdő borítja, legmagasabb pontja határának délnyugati részén található (520 m). Északról Derencsény és Meleghegy, keletről Vámosbalog, délről Perjése, nyugatról pedig Kőhegy és Rimaszombat (felsőpokorágyi kataszter) határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után (1923-tól) a Rimaszombati járáshoz csatolták. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás), ebben az időszakban északi és nyugati határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. Területe (12,11 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Balogpádár a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 537, 1921-ben 468, 1938-ban pedig 437, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-ban még 627 lakosa volt, 1938-ig lakosságának 30,3 %-át elveszítette, majd 1938-2001 között népessége kevesebb mint felére csökkent (437 főről 186-ra). 2001-2011 között a népességszám stagnálása figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A falu a 13. század első felében keletkezett, a Balog-nemzetség alapításaként. Első írásos említése 1407-ből származik, ekkor még két különálló faluként (Alsó- és Felsőpádár). 1427-ben az adóösszeírásban „Padar” alakban szerepel, ekkor 11 portával adózott. A 15. században lakosságának többsége magyar családnevet visel, de szláv lakossága is volt. A korai újkorra csaknem kizárólag magyar jobbágyok lakták. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Evangélikus temploma 1799–1803 között épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PADAR. Padarovce magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai többen Evangelikusok, fekszik Dobocznak szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgye köves, és minden esztendőben megkivánnya a’ trágyát, legelője jó, és elég, fája van mind a’ kétféle, szőlő hegye tsekély, piatzozása közel, gyümöltsös és káposztás kertyei is vannak, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Padár, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rimaszombathoz 2 órányira, 19 kath., 912 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. – Határa csaknem egészen róna és igen termékeny; szőlője van; gyűmölcse sok, cseresznyéje hires. F. u. h. Coburg.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pádár, balogvölgyi magyar kisközség, 125 házzal és 565, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. 1413-ban, a mikor a Derencsényiek az urai, két ilyen nevű községről van említés, Alsó- és Felső- jelzővel. E községek is, a többi Derencsényi birtokokkal együtt, a Koháryak és később a Coburg herczegi család birtokába jutottak. A mult században a lakosok szőlő és gyümölcstermeléssel foglalkoztak, most pedig a fazekasmesterséget űzik háziiparszerűleg. A községben levő ág. h. ev. templom 1802-ben épült. A posta Felsőbalogon van, távírója és vasúti állomása pedig Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Balogpádár. A község területe 2106 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 437.