Baraca

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BARACZA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sajon túl Gömörtöl fél mértföldnyire, a’ Bátkai völgyben, melly völgy három felé oszlik, egy része délröl Vanka, más része északrol Batka, harmadika pedig napkeletrül Füge felé. Határbéli földgye, gabonát bőven terem; de a’ záporok járják, piatzozása Rosznyon öt mértföldnyire, legelője elég, ’s mind a’ két féle fája, gyűmöltsös kertyei hasznosak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Baracza, magyar falu, Gömör vgyében, egy szűk völgyben fekszik, a putnoki járásban legsárosabb helység. Van a r. katholikusoknak templomjuk, – a lakosok száma öszvesen 428 tétetik. A közbirtok áll 17 urbéri, 5 1/8 majorsági telekből, 17 urbéri zsellérből, – erdeje 1200 holdból áll. Kevés s nem a legjobb szénát termő rétje, az árviznek van kitéve. Hegyes de könnyű munkájú szántófölde mindent megterem. E helységnek 2/4 részit az egri káptalan, 2/4 részit pedig Gencsi József és Kemény birja. Ut. p. Putnok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Baracza, a tornallya-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 69 házzal. Róm. kath. lakosainak száma 394. 1407-ben Barchfelde néven szerepel és ekkor a Mikófalvy család az ura. 1427-ben a kazai Kakas család birtokában találjuk, de 1451-ben már a Feledy családé. Néhány évvel később a Baloghy család is birtokos itt, mígnem 1494-ben már az egri káptalan birtoka. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Baraca, v. Gömör-Kishont vm. (Barca, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. rimaszécsi esp. ker-ében. - 1334: Barasca. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1787: alapították újra. Mai Szentháromság tp-át 1787: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m, szl. - Filiái 1917: Alsókálosa, Felsőkálosa, Gömörfüge, Hanva, Runya, Zsip. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Baraca. 1407-ben említi meg egy oklevél a községet Barchfelde alakban, mint a Mikófalvy-család tulajdonát. 1427-ben a hazai Kakas-nemzet ség bírja a földeket, rövid idővel később, 1431-ben már a Felediek ülnek a földbirtokban. Egy ideig a Baloghycsalád is bírja, majd 1494-ben az egri káptalané lesz a község. A Keménycsalád és Gencsy József is volt egy időben földesúr Baracán, a milleniumi években pedig Takács Ábrahám és Szakáll András volt a földbirtokos. Bővebben