Bárca

Bárca a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád kistájon, 207 méteres tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 4,5 km-re délre, a Kassát a miglécnémeti határátkelővel (16 km) összekötő 17-es főút mentén fekszik. Határa 180-260 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó, nagyrészt mezőgazdaságilag művelt terület (2010-ben területének 62,9 %-a, 1139 hektár volt szántóföld), erdeje nincs. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa – IV. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

2011-ben 3361, túlnyomó többségében (94,3 %) szlovák nemzetiségű lakosa volt, itt élt Kassa népességének 1,4 %-a. Az egykor kétnemzetiségű településen ekkor már csak 37-en (1,1 %) vallották magukat magyar nemzetiségűnek. 1880-ban népességének kétharmada (67,6 %) szlovák, több mint egyötöde (22,3 %) pedig magyar anyanyelvű volt. 1910-re a magyarok aránya (45,8 %) már csaknem elérte a szlovákokét (52,9 %), az első csehszlovák népszámlálás azonban már túlnyomó szlovák többséget (88,7 %) és alig 6 %-os magyar kisebbséget mutatott ki. Bővebben

Történelem

Bárca három település (Albárca, Felbárca, Középbárca) egybeolvadásával jött létre, első írásos említését egy 1215-ös okiratban Barca néven találjuk. Neve magyar személynévi eredetű. Szent Péternek és Pálnak (eredetileg Szent Andrásnak) szentelt temploma 1332-ben már létezett. Közép-, vagy Malombárcának 1303-ban már malma is volt, Albárca pedig Sárosbarca néven is szerepelt. Bővebben

Mai jelentősége

Bárca családi házas beépítésű, falusias jellegét részben máig megőrző városrész. Határában található Kassa nemzetközi (az ország második legforgalmasabb) repülőtere és szennyvíztisztító üzeme. Szlovák tannyelvű alapiskolája és óvodája valamint állatorvosi szakközépiskolája van. A városrészben gyógyszanatórium és idősek otthona is működik. A repülőtérnél található ipari parkban több autóipari beszállító multinacionális cég (U-Shin, Faurecia Slovakia) hozott létre telephelyet. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÁRCZA. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassa Városának szomszédságában, ’s Bártzi Uraságnak kastéllyával ékes, határja termékeny, ’s külömbféle javai vagynak, azonkivül Kassához közel lévén, vagyonnyait jó áron eladhattyák, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bárcza (Felső), tót falu, Abauj vgyében, Kassához délre 1 órányira, a pesti országutban; 730 r. kath. 48 g. kath., 25 evang., 29 ref., 97 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ref. szentegyház. Van itt a Bárczay nemzetségnek 4 kastélyja, mellyek közül egy dombon fekszik, s mindenik közt legszebb, legnagyobb, s hozzá egy nem régen ültetett angolkert is járul. Továbbá van itt vendégfogadó, fördőintézet, több korcsma, számos mesterember. F. u. a Bárczay nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Tárcza mellékéről a hajdan apátságáról híres Széplaknál ismét a Hernád tágas völgyébe kerűlve, a folyón túl Bárcza faluban állapodunk meg, mely a régi Bárczay család ősi fészke s e családnak és gróf Zichy Gézának egy-egy díszes kastélyával ékeskedik. Említést érdemel még itt Berzeviczy Egyed mór izlésű nyaralója. A magyar államvasút fő vonalából itt ágazik ki kelet felé a kassa-sátoraljaújhelyi, nyugatra pedig a kassa-tornai vaspálya.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérve Kassára, az egész Hernádvölgyén végigvonuló nagy állami út, a »Pesti-út« mentén fekvő községeken folytatjuk a vármegye részletes ismertetését. Az első helység, melyet Kassa alatt érintünk, Bárcza, melynek 127 háza és 1098 magyar és tót lakosa van. Vasuti-, posta- és táviróállomás. Itt ágaznak ki a fővonalból a Torna és Legenye-Mihályi felé menő kassa-tornai és kassa-sátoraljaujhelyi vonalak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Bárca, v. Abaúj-Torna vm. (Košice-Barca, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1215: Barca. Tp-át 1332 e. Szt Péter és Pál tiszt. sztelték, a mait 1757: építették. Lakói 1570 k. prot-ok lettek. 1788: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1910: szl., m. - Filiája 1915: Zsebes. - Plébánosai: 1788: Schohovszky Ágoston OPraem, 1802: Háray Antal, 1805: Peczko János, 1806: Alter József, 1830: Horay József, 1832: Philipp Urbán OFM., 1833: Schőn Antal, 1834: Kiss József, 1841: Mikó János, 1846: Takács András, 1850: Liszkay Ferenc, 1856: Kubacsek Alajos, 1860: Tatay Imre, 1898: Dragoner Béla. ** KTN I:116. - Gerecze II:67. - Schem. Cass. 1915:37.

Helységnévtár

Bárca (Bartza) [Világos és Koksó p.] RK. 596 Kassa, gk. 107 Kassa, ág. 53 Kassai tót egyház, REF. 94 Tiszáninnen, izr. 83 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bárca. 1235-ben Imre király Chépán-nak adja, megelőzően abaújvári várbirtok. 1277-ben Kun László Barcha Mikow magvaszakadtéval annak birtokait Mike Henriknek és Halia de Barchának, a Bárczay-család ősének adományozta. 1413-ban Zsigmond király Felső-Bárczay Illésnek adja. Ezidőben két Bárcza szerepelt, Alsó- és Felső-Bárcza alakban. 1513-ban még a Bárczay-család kezén találjuk. Bővebben