Baska

Baska a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) délkeleti lábánál, az Ida és a Miszlóka-patakok völgyét elválasztó dombháton, a Baskai-patak (Baštiansky potok) forrásánál, 355 méteres (határa 283-439 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 7 km-re nyugatra, Idabukóctól pedig 2,5 km-re keletre. Történelmi településmagja egyetlen, mintegy 400 méter hosszú utcából áll, mely a községházától délkeleti irányba, a templom felé ereszkedik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd az ekkor létrehozott Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 4,24 km², 2011: 4,50 km²) 1950 után 26 hektárral (6,1 százalékkal) gyarapodott, amikor Miszlóka határának egy részét délkeleten Baskához csatolták.

Népesség

Baska népessége 2011-ben 437 fő volt, melynek 93,6 %-a volt szlovák nemzetiségű. Lakosságának zömét a 18. század óta szlovákok alkotják, 1910-ben a lakosság kilenctizede (91,7 %) volt szlovák és 2,5 %-a magyar anyanyelvű. Az 1941-es magyar népszámlálás során is csak 4 fő (1,6 %) vallotta magyarnak magát. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 98,3 %, 2011-ben 76,0 %) római katolikus vallású. Bővebben

Történelem

Baska első írásos említését 1322-ben „Bosk”, 1326-ban pedig „Bozky” alakban találjuk. A Baskai-patak „Boskypotok” alakban 1330-ban szerepel először. Az elsődleges Bask névváltozat puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az ebből átalakult szláv Baška névváltozat később visszakerült a magyarba is. A falu valószínűleg a 13. században jött létre, első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent István királynak szentelt római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1811-ben, jelenlegi alakját az 1894-es tűzvész utáni átépítés során nyerte el.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára.

Helységnévtár

Baska, rk. 205 Miszlóka, gk. - Kassa, izr. 5 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 782 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 247.