Battyán

A község a Bodrogköz északkeleti sarkában, sík vidéken fekszik, Királyhelmectől 11 km-re keletre. A község területén keresztülhalad a 79-es főút (Királyhelmec-Ágcsernyő szakasz), maga a falu az erről az útról elágazó 2 km-es bekötőúton közelíthető meg. A mintegy 8 km-re fekvő Szirénfalva a Latorca lengőhídján át közelíthető meg gyalog vagy kerékpárral. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1950 után a Latorca-folyó szabályozásával kialakult új folyómeder mentén húzták meg északi és északkeleti határát (Szirénfalva és Nyarádkelecsény határának egy részét Battyánhoz csatolták, Battyán határának egy részét pedig az előbbi községekhez), 1957-ben pedig kataszterének legdélebbi részét az ekkor létrehozott Tiszacsernyő községhez csatolták, összességében tehát 1910-1938-hoz képest (19,96 km²) területe 2,2 %-al csökkent (19,52 km²-re).

Népesség

1910-ben 1064, 1921-ben 989, 1938-ban pedig 1168, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Bár 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után pedig szlovák telepesek érkeztek a községbe, magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között népessége 8,6 %-al növekedett (1157 főről 1256-ra), ezalatt a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (93 %-ról 65,6 %-ra) és a szlovákok arányának megduplázódása (6,3 %-ról 12,7 %-ra) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

1332-ben Bocian néven említik először, mint Beche ispán birtokát. Később a Bacskai és a Battyán család tulajdona. 1332-ben "Bacian", 1404-ben "Bacchian", 1429-ben "Baytam", 1480-ban "Bottyan" alakban szerepel az írott forrásokban. 1347-ben helyi nemesek birtoka. A 15. század elejétől a Pány családé, a 16. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tannyelvű négyosztályos alapiskola és óvoda található. Jézus szívének szentelt római katolikus temploma egy 17. századi reneszánsz stílusú templom alapjain 1907-ben épült. Határában található a Latorcai-rét Természetvédelmi Terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOTTYÁN. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Dőry Uraság, fekszik Lelesztöl mintegy 3/4. mértföldnyire, és az Uraságnak lakó kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, termésbéli tulajdonságaira nézve hasonló Bacskához, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bottyán, magyar falu, Zemplén vgyében, a Bodrogközben, Leleszhez 1, ut. p. Ungvárhoz 3 mfd., 500 kath., 100 ref., 200 g. kath.,, 40 zsidó lak., r. kath. paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny. Van itt majorsági beltelek 53 hold egy kastélylyal, 313 h. szántóföld, 283 hold rét, 665 hold erdő. Birta báró Bémer László nagy-váradi püspök, de most a fiscus foglalta el.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Battyán, Ung vármegye határán, a bodrogközi síkságon fekvő magyar kisközség, melynek 146 háza és 1134 lakosa van, kiknek legnagyobb része római katholikus. E község már a XIII. században Beche ispán birtokaként szerepel. Utána került a birtok fele a Bacskai testvérek, a másik fele pedig a Bottyán család tulajdonába. 1347 körül a Bottyániak voltak az urai, egész 1403-ig, a mikor Bottyán György hűtlenségbe esvén, Zsigmond király 1409-ben Pány Ferencznek és fiának, Demeternek adja. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Battyán. Korábban Bottyán. Legrégibb birtokosának Beche ispánt találjuk a XIII. századból. Nem sokkal később felerészben a Bacskay nemzetség kezére kerül. A XIV. század közepén a Bottyán-család a földesura. 1403-ban Zsigmond király a hűtlenséggel vádolt Bottyán Györgyöt megfosztja jószágaitól s 1439-ben Bottyánt a Pány-családnak adja, akiktől viszont a Csaholyi és Mághy nemzetség szerzi meg. Bővebben