Béke

A község a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahelytől 21 km-re északnyugatra, Somorjától 7,5 km-re északkeletre található az 503-as (Somorja-Szenc) és az 572-es (Dunaszerdahely-Pozsony) főutak kereszteződése közelében. Északról Nemesgomba és Olgya, nyugatról Hviezdoslavfalva és Csütörtök, keletről Lég, délkeletről Nagypaka községekkel határos. Északi határát az 572-es főút vonala alkotja. Mellékutak kötik össze Nagypakával (4,5 km), Hviezdoslavfalvával (4 km) és Olgyával (3 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Somorjai járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Bővebben

Népesség

Lakosságszáma az elmúlt száz évben viszonylagos stabilitást mutat. A nyolcvanas évekre még a népesség csökkenése a jellemző, de 1991-2011 között már 18,7 %-os gyarapodás figyelhető meg. A növekedéssel párhuzamosan a szlovákok számaránya csaknem megduplázódott, és a magyar nemzetiségűek már csak a lakosság 3/4-ét teszik ki. A lakosság túlnyomó többsége (85,6 %) római katolikus vallású. A községben számottevő roma kisebbség is él (10,6 %).

Történelem

Ősi település. Legelső okleveles említésével 1252-ben találkozunk Beké alakban. Nevének további megjelenési formái: 1260-ban Beké comitis Bukón, 1390-ben Weke, 1773-ban Béke, 1948-ban Sklenárovo, 1960-ban Mierovo. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz a község ura. 1377-ben Szepesi Jakab országbíró egyik oklevelében szerepel; 1390-ben a pozsonyi főesperességhez tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Mihálynak szentelt r.k. temploma 13. századi eredetű, a 18. században átépítették. A Jeszenák-család kései barokk stílusban épült kétemeletes, téglalap alaprajzú, középrizalitos kastélya a 18. század második feléből való.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BEKE. Elegyes magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Báró Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csalóköz Szigetében, Csötörtök Városához közel, ’s az Uraságnak kastéllyával diszesíttetík, mellyen e’ felírat vagyon: Has. ædes. virtuti. ac. industriæ. domicilio. perpetuo. mentibus. Bonis. Delectamento. honesto. et. suisque. quieti. Temporariæ. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Béke, magyar falu, Pozsony vgyében, Csötörtökhöz 1 órányira, a pesti országut mellett 293 kath. lak., több urasági épületekkel, meglehetős határral; rétje erdeje nincs. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Béke, a Felső-Csallóközben fekvő magyar kisközség, 36 házzal és 362, róm. kath. vallású lakossal. Legelső okleveles nyomával már 1252-ben találkozunk. 1390-ben Weke néven a pozsonyi főesperességhez tartozott. 1347-ben Cseklészi Ábrahám Móricz az ura; 1377-ben, Szepesi Jakab országbírónak az oklevelében már Beke néven van említve. 1559-ben Török Balázst is birtokosaként említik az okiratok. Bővebben