Bellény

A község a Gömöri-medence nyugati részén, a Bakti-dombság déli lábánál fekszik, Rimaszombattól 12 km-re délkeletre, Feledtől 6,5 km-re északkeletre, Rimaszécstől 16 km-re északnyugatra. Keresztülhalad rajta a Rimapálfalát (4 km) Szútorral (4,5 km) összekötő út. Területe túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt, 200-285 tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék. Délről Rimapálfala, nyugatról Jánosi, északkeletről pedig Szútor községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-38-hoz képest (3,59 km²) 1950 után 17 %-al gyarapodott 4,20 km²-re), amikor Rimapálfala határának egy részét Bellényhez csatolták.

Népesség

1910-ben 146, 1921-ben 152, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A községbe az 1920-as években nagy számban Gyetva-környéki szlovák kolonisták települtek, 1930-ra 254 lakosának már többsége (cseh)szlovák nemzetiségű volt, a magyarok aránya 33 %-ra csökkent. 1938-1991 között népességének 43,4 %-át elveszítette (lakosságszáma 302 főről 171-re csökkent), az 1991-2001 közötti évtizedben népessége stagnált, 2001-2011 között már 12,2 %-os népességnövekedés (172 főről 193 főre) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A falu a 12. század végén keletkezett, a királyi várispánság alapította. A Gernyő-völgy erdeinek kiirtásával jött létre, eredeti lakossága magyar volt. 1349-ben és 1427-ben "Beleyn" alakban említik. 1349-ben a Bellényi család birtoka volt. A szűk határú falu jobbágysága folyamatosan fogyott, 1670-től már csak zsellérek lakták. Lakossága a 16. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1863-ban épült késő klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BELÉNY. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Fáy Uraság, fekszik Rima Szombattól fél mértföldnyire, földgye gabonát bőven terem, piatzozása közel, és jó, legelője egy keveset szoross, mind a’ két féle fája van, keresetre jó módgya, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Belény, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyében, Rimaszombathoz 1/2 mfd. 2 kath. 174 ref. lak. Gabonája, szénája, gyümölcse, fája elég. F. u. a Fáy nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bellény, a feled-miskolczi vasútvonal mentén, 42 házat és 157 ev. ref. vallású lakost számláló magyar kisközség. 1427-ben Beleyn alakban említik nevét. Legrégibb birtokosa a Fáy család. Lakosai, kiknek nagy része jelenleg kefe- és seprő-kötéssel foglalkozik, már 1846-ban takarék-magtárt állítottak. Határában jóízű savanyúvíz van. Postája Jánosi, távírója Feled, vasúti állomása Dobócza. Határában feküdt 1427-ben Kabalaszó község, mely azonban elpusztult.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bellény. Beleyn néven említi egy 1427. évi oklevél. A Fáy-családé volt legrégibb időben a község. Lakosai 1846-ban takarék-magtárat létesítettek. A község területe 624 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 302. A községhez tartozik: Gyügyepuszta.