Béna

A község a Füleki-medence déli részén, a Bénai-patak mentén fekszik, az Ajnácskői-hegység nyugati lábánál, a Losonc-Salgótarján vasútvonal mentén (megállóhely, személyforgalom 2011 óta nincs), Fülektől 6 km-re délkeletre, Salgótarjántól 20 km-re északra. Zsákfalu, közúton a 71-es (Losonc-Sátorosbánya) útról leágazó 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (6,48 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 410, 1921-ben 418, 1938-ban pedig 498, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét (77,4 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 9,8 % volt, a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya pedig 12 %. A lakosság csaknem fele (45,9 %) a roma etnikumhoz tartozik. A túlnyomó többség (83,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település a 13. században keletkezett, 1371-ben "Bezin" néven említik először, de már 1240-ben szerepel birtokként "terra Baldun" alakban. 1427-ben az adóösszeírásban "Nagbelna" alakban szerepel. Névelőtagja megkülönböztetés a 14. században keletkezett Kisbelnától, mely nemesi község és a füleki váruradalom része volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A falu fölött magasodó Bénai-sziklák mállott lávafolyama 1993 óta tájvédelmi körzet 7,1 hektáros területen.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉNA, vagy Benna. Elegyes magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkéhez két mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, ’s vagyonnyai is ollyanok lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Benya, vagy Béna, magyar falu, Gömör- és Kis-Honth egyesült vgyékben,, Fülekhez 3/4 órányira: 428 kath. lak. Határa részint róna, részint dombos és igen termékeny. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Béna, a fülek-hatvani vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. 79 háza és 394, túlnyomóan róm. kath. vallású lakosa van. Hajdan két község volt és 1427-ben Belna, Nagbelna és Kysbelna neveken találjuk említve. Az utóbbi községnek a nevét az ide tartozó Kisbéna puszta tartja fenn. A XV. században a Derencsényiek voltak az urai és a Derencsényi birtokok sorsában osztozott a későbbi időben is. A mult század elején már eltótosított Benya nevével is találkozunk. Határában gazdag bazaltbánya van. Róm. kath. templomának építési ideje meg nem állapítható. Postája, távírója és vasúti állomása Fülek.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Béna. Zsigmond király adományleveleiben, 1427-ben, mint Nagbelna és Kysbelna szerepel a község. Ez utóbbi nevét őrzi a szomszédos Kisbénapuszta. Ebben az időben jutnak a Derecsényiek a községhatár birtokába és azt hosszabb időn át meg is tartották. A község területe 1126 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 498. A községhez tartozó puszták: Cigányszög, Kisbéna-puszta.