Benyék

Benyék a Kassai-medence északkeleti részén, a Tarca völgyében, a történelmi Abaúj vármegye északi peremén, a Kassai-hegy (Košická hora) északkeleti lábánál, 200 méteres (határa 192-392 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 12 km-re északkeletre, Rozgonytól 3,5 km-re északnyugatra, a sárosi Budamértől pedig 3,5 km-re délre. A község központja a Tarca jobb partján található, tőle 1,5 km-re északra fekszik a régi Kassa-Eperjes országút mentén található Benyékpuszta (Beniakova polhora) településrész. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1921: 4,40 km², 2011: 3,81 km²) 1960 után 13,4 százalékkal csökkent, amikor Benyék határának legnyugatabbi részét Kassához csatolták (ma a Dargói Hősök-lakótelep városrész része).

Népesség

2011-ben Benyék lakossága 619 fő volt, melynek 80,9 %-a volt szlovák, 17,3 %-a roma és 0,5 %-a (3 fő) magyar nemzetiségű. 2013-ban a roma etnikumhoz tartozott a lakosság 17,2 %-a. Lakosságának zöme már a 19. században is szlovák nemzetiségű volt, 1900-ban 10 (3,7 %), 1921-ben pedig 21 lakosa (6,4 %) volt magyar anyanyelvű, illetve nemzetiségű. 2011-ben lakosságának 65,6 %-a volt római katolikus, 14,4 %-a (1921-ben még 32,3 %-a) evangélikus, 7,8 %-a (1921-ben még 17,7 %-a) református, illetve 3,1 %-a (1921-ben 9,8 %-a) görög katolikus vallású. Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1379-ből Benyékfalva („Benyekfalua”) néven ismert. Neve szláv személynévi eredetű (a Benyék családnév a Benedek személynévvel rokon). A 13. század második felében jött létre, első birtokosa Reynold magister, a Rozgonyi család őse volt. A 14. század során a Rozgonyiak, 1427-ben már a Benyéki család birtokában volt. 1404-ben „Benyek”, 1427-ben „Benek” néven említik az okiratokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Jézus legszentebb szívének tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2009-2011 között épült. Benyék határában 2014-ban faszobrokat (Lukács János alkotásai) helyeztek el és tanösvényt jelöltek ki az 1312-ben a közelben lezajlott rozgonyi csata emlékére.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BENYÉK. Benakovce. Tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Keltz, Szerentsy, és más Uraságok, lakosai leg inkább katolikusok, határjában elegendő legelője nincs, tűzre fája elég, földgyének fele sovány, és nehezen trágyáztatik, réttyeinek is nagyobb részét a’ víz járja; de Kassának szomszédságában lévén, holott vagyonnyait jól eladhattya, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Benyik, Benyakovcze, tót falu, Abauj vmgyében, a Tarcza jobb partján, Kassához 2 mfd. 131 kath. 245 evang., 58 ref., 10 zsidó lak. Van vendégfogadója, kövér rétjei és szép erdeje. F. u. Kelcz, Bónis István.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. Benyéken 46 ház s 250 tót lakos van. [...] Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.

Helységnévtár

Benyék (Bényék, Benyik) [Guláz p.] rk. 81 Kassa-Ujfalu, gk. 25 Királynép, ág. 46 Kassai tót-egyház, ref. 65 Vajkóc, izr. 17 Rozgony.