Bocsárd

Bocsárd a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Szakályi-patak v. Bocsárd-patak (Sokoliansky potok) mentén, 204 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re, Abaújszakalytól pedig 2 km-re délre. Területe mindössze 47 hektár, ezzel Szlovákia második legkisebb területű községe (Zlatnó után) és harmadik legkisebb területű önkormányzata. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1960-1990 között Hutníky néven egyesítették a szomszédos Abaújszakallyal. Bővebben

Népesség

Bocsárdnak 2011-ben 226 lakosa volt, melynek 98,2 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A 18. században betelepített ruszin és szlovák lakosság nagy része a 19. század második felére magyarrá vált: 1880-ban már a lakosság 95,2 %-a magyar anyanyelvű volt, ez az arány 1910-re 71,9 %-ra csökkent. Miután a községet Csehszlovákiához csatolták, etnikai arculata is gyökeresen megváltozott: 1921-ben már a lakosság négyötöde csehszlováknak vallotta magát, a magyarok aránya 19,9 %-ra esett vissza. Bővebben

Történelem

Bocsárd neve magyar eredetű, a „bocsár” (kádár, pohárnok) foglalkozásnévből ered (az Árpád-korban a bocsárok tárolhatták a várszervezet alá rendelt szőlősök által termelt bort). 1232-ben Bolchart néven említik írásos források, 1249-ben Boltsschar, 1251-ben Boltchard, 1267-ben Bolchar, 1314-ben pedig Bulchard alakban szerepelt. A középkorban két részből álló várbirtok volt, melyet a Bocsárd-patak (akkori nevén Egres-patak) osztott két részre: a pataktól keletre feküdt a várnépek által lakott Eszebocsárd, nyugatra (a mai falu helyén) a várjobbágyok faluja, Péterbocsárd. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1773-ban épült barokk-klasszicista stílusban egy 13. századi gótikus templom helyén.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.

Helységnévtár

Bocsárd, rk. 106 Enyicke, gk. 14 Bölzse-Sziget, izr. 6 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bocsárd. A századok folyamán az egyházi birtokok között találjuk. A község területe 513 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 174.