Bodrogszentmária

A község a Bodrogköz nyugati részén, a Ticce-patak bal partján, a 79-es főút mentén fekszik, Sátoraljaújhelytől 18 km-re keletre, Királyhelmectől 12 km-re nyugatra. Szentmária eredetileg a Ticce jobb (északi) partján terült el, a 20. század második felében települt át a korábban tőle délre fekvő Pálfölde kataszterébe és keleti szomszédságába. A régi faluhelyen egyetlen lakóház sem maradt, ma a Mária-kegytemplom az egyetlen épület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1943-ban hozzácsatolták Pálfölde községet. Bővebben

Népesség

Bodrogszentmáriának 1910-ben 348 (Pálföldével együtt 500), 1921-ben 361 (542), 1938-ban pedig 420 (612), csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 4 %-al csökkent (599 főről 575-re) Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, bár a magyar nemzetiségűek aránya itt is lassú csökkenést mutat (1991-2011 között 93,5 %-ról 86,1 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 6,2 %-ról 10,1 %-ra emelkedett). Bővebben

Történelem

1261-ben "Villa Sancte Marie, Villa Maria, Zenthmaria" néven említik először. 1359-ben "Zenmaria" volt a neve. Az egri püspökség birtoka volt, majd a 16. században Garany várának tartozéka. 1804-től a kassai püspökségé. 1557-ben 4 porta után adózott. 1715-ben 3 lakott és 15 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 28 házában 180 lakosa élt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Római katolikus temploma 1968-ban, Pálfölde református temploma pedig 2000-2003 között épült. A régi szentmáriai templom helyén 1995-ben épült Mária-kegytemplom ismert búcsújáróhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT MÁRIA. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura az Egri Püspökség, és Bónis Úr, lakosai katolikusok, fekszik Czekének, Pálföldének, és Rádnak szomszédságjokban; határjában Latorcza, Bodrog vizével öszve ütközvén, vizenyős esztendőkben ezeknek károkat okoznak; réttye tsátés és sásos szénát termő; erdeje tőlgyes, és mivel jó nagy motsáros helyen fekszik, igen hasznos makktermő; itt Nagy Bóld. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szent-Mária, magyar falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez közel, a Bodrogközben, 230 rom., 63 g. kath., 45 ref., 7 zsidó lak., 188 h. szántófölddel, erdővel. F. u. az egri káptalan. Ut. p. Ujhely. Pálföldje, magyar falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez közel a Bodrogközben: 37 kath., 113 ref., 9 zsidó lak., 186 hold szántófölddel, erdővel. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bodrogszentmária, a Ticze folyó mellett fekvő magyar kisközség, melynek azelőtt egyszerűen Szentmária volt a neve. Van 66 háza és 501, túlnyomó számban róm. kath. vallású lakosa. Az egri püspökség ősi birtoka. IV. Bélának az egri püspökség jogait megerősítő oklevelében már Szent István óta a püspökséghez tartozó faluként van említve. 1534-ben Garany várához csatolták és ekkor Losonczy István és Forgách Zsigmond voltak az urai. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bodrogszentmária. Régebben Szentmária. Szent István óta az egri püspökség ősi birtoka. A XVI. században Garany várához csatolták s egy ideig Losonczi Istvánt uralta, majd az Arky-, Miskolczy-, Girincsy-, Melith-, Pesthy család birtoka, özvegy Forgáchné Pálffy Kata családi részét visszaajándékozta az egri püspökségnek. Később a kassai püspökség birtokállományát gyarapítja. Bővebben