Bodrogszerdahely

A község a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének legnyugatibb részén, a Bodrog-folyó bal partján, a Felső-bodrogközi szigethegyek közé tartozó Tarbucka és Bak-hegy nyugati lábánál fekszik, a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal (vasúti híd a Bodrog felett) mentén, Sátoraljaújhelytől 10 km-re keletre, Királyhelmectől 23 km-re nyugatra. Érinti a 79-es főút Újhely-Királyhelmec közötti szakasza, mellékutak kötik össze Nagykövesddel (6 km) és a magyarországi Karossal (6 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához (korábban Bodrogközi járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1960-1990 között hozzácsatolták a szomszédos Bodrogszög községet. 1920-ban a trianoni határ megvonásával határának 8,3 %-át elvesztette, területe ezzel 24,69 km²-ről 22,63 km²-re csökkent.

Népesség

Az 1880-ban még 1012 lakosú község népessége 1910-ig másfélszereésre növekedett - 1910-ben 1561, 1921-ben 1677, 1938-ban pedig 2011, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A határában 1929-ben létrejött szlovák kolónia sem változtatott nagy mértékben a község nemzetiségi arculatán. 1947-48-ban magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovák telepesek érkeztek ide, ennek ellenére magyar többségét napjainkig megőrizte, de az asszimiláció itt is érzékelhető: 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 67,3 %-ról 54,3 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 32,3 %-ról 37,3 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

A mai települést 1273-ban említik először, a 13. században már állott vára. A 14. század közepén két faluként Eghazos- és Wasarusszerdahelyként szerepelt. Az egyik név a templomos, míg a másik a vásártartási joggal rendelkező községrészt jelezte. A középkorban birtokosai sűrűn váltották egymást. 1459-ben a Szerdahelyi család kihalásával az itteni birtokok a várral együtt a rokon Bocskayakra szálltak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák és magyar tanítási nyelvű, teljes szervezettségű alapiskola és óvoda található. Régi szőlő- és bortermelő község. Több régi kastély és kúria található itt: az 1670-ben lerombolt vár helyén a 18. században épült reneszánsz-barokk Vécsey-kastély ma a községi hivatalnak, a szintén 18. századi barokk Orosz-kastély pedig nyugdíjasotthonnak ad otthont. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZERDAHELY. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Urai Ibrányi, Zoltány, és több Urak, lakosai katolikusok, oroszok, és reformátusok, fekszik Nagy Kövesdhez közel, Szöghöz nem meszsze, határja 2 nyomásbéli, és a’ természetnek tsak nem minden ajándékaival bír; folyó, és álló vizében van halászó, és tsikászó helye, malma, erdeje, szőleje, épűletre alkalmatos köve van, piatza Patakon 2, Újhelyen 1 1/2 mértföldnyire; barmokat is nevelnek. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szerdahely (Bodrog-), magy.-orosz falu, Zemplén vmegyében, 285 r., 414 gör. kath., 306 ref., 21 zsidó lak., gör. kath., ref. anya-, r. kathol. fiók-szentegyházzal, 1231 hold szántófölddel, vizimalommal. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bodrogszerdahely, bodrogmenti kisközség, melynek lakosai magyarok. Van 125 háza és 1437 lakosa, a kik róm. kath., gör.-kath. és ev. ref. vallásúak, de a görög katholikusok vannak a legtöbben. Legősibb neve Zeredey alakban bukkan fel, de már a XIV. században két Szerdahelyt különböztetnek 30meg, Egyházas és Vásáros jelzőkkel. Innen vette nevét a Szerdahelyi család, mely 1358-ban már ura volt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bodrogszerdalifly. Legrégibb neve Zeredey alakban merül fel a XIII. századból, de nem sokkal később már Egyházas-Szerdahely és Vásáros-Serdahely néven két Szerdahelyt különböztetnek meg. A Szerdahelyi-család ősi fészke. A XV. században földesúr itt még a Soós-, Ronyvay-, Kozmafalvy-család. A Szerdahelyiek birtokát örökség útján 1459-ben a Bacskayak kapják. Bővebben