Bodrogszög

A község a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének legnyugatibb részén, a Bodrog-folyó és annak holtágának (Holt-Bodrog) bal partján fekszik, Szőlőskével és Borsival átellenben, Bodrogszerdahelytől 3 km-re nyugatra. Bodrogszög zsákfalu, egyetlen Bodrogszerdahelyről ide vezető mellékúton közelíthető meg. Határában található Szlovákia legalacsonyabban fekvő pontja (94,3 m). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához (korábban Bodrogközi járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). 1960-1990 között Bodrogszerdahelyhez csatolták. Területe (3,65 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 276, 1921-ben 279, 1938-ban pedig 351, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar lakosainak egy részét 1945 után kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. A huszadik század második felében népességének csaknem felét elveszítette, 2001-2011 között 9,2 %-os lakosságszámnövekedés (195 főről 213-ra) figyelhető meg. A felgyorsult asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya rohamosan csökkent (67,1 %-ról 47,9 %-ra), a szlovákoké pedig 32,9 %-ról 48,4 %-ra növekedett 1991-2011 között, így 2011-re a szlovák nemzetiségűek relatív többségbe kerültek. Bővebben

Történelem

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Zeg alakban említik először. 1378-ban "Zek", 1479-ben "Zewg" néven szerepel az írott forrásokban. Határában állott 13. századi vára, melyet 1317-ben Ákos Mikcs foglalt el Károly Róbert részére. A vár valószínűleg ekkor pusztult el, többé nem említik és helye sem ismert. 1378-ban Szögi Pál fia Mikcs birtoka, majd a Széchy családé. Bővebben

Mai jelentősége

A 13. században épült, Szent Joachimnak és Annának szentelt római katolikus temploma ma romokban áll, a gyakori áradások pusztították el. A faluban egy 19. század elején épült, klasszicista stílusú kúria is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZŐGH. Magyar falu Zemplén Várm. földes Ura Szögyényi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Alsó-Bereczkinek szomszédságában, Bodrogvize mellett, melly annyira elmosta már partyát, hogy a’ szekérrel való béjárás veszedelmes; határja Bereczkiéhez hasonlító, azon kivűl, hogy kevés réttye is vagyon.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bodrogh-Szögh, magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrog bal partján, Újhelyhez 1 órányira: 73 r., 30 g. kath., 7 evang., 230 ref., 15 zsidó lak. Ref. szentegyház. Földje 153 hold, rétje, legelője bőven. F. u. Szőgyényi.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bodrogszög, bodrogvölgyi magyar kisközség 34 házzal és 281, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bodrogszerdahelyen van. Legrégibb birtokosául 1378-ból Mics, a szögi Pál fia, „Myth filius Pauli de Zugh”, emlittetik; azután a Széchi családot ismerjük, mely 1487-ben a Thárczaiaknak zálogosítja el. Ez időben Szögh, Zewgh alakban szerepel. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bodrogszög. Okleveles első nyomát 1378-ból találjuk s ez időből Szögh, illetve Zewgh alakban bukkan fel s Myth filius Pauli de Zugh (Mies, a szögi Pál fia) a birtokosa. Később a Széchy-nemzetségé s 1487-ben a Tárczayak veszik zálogba. Később a Herczeg-, Szennyesy-, Bodo-, Darholczi-, Berzeviczy-, Bellaváry-, Dőry-, Krucsay-, Mudrányi-, Ramocsaházy-, Szögyény-, Kossuth-családnak volt, illetve van itt birtoka. A község területe 636 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 351.