Bódvavendégi

A község a Bódva- és a Torna-patak összefolyásánál, a Kanyapta-medence és a Tornai-dombság kistájak találkozásánál, a Tornai Alsó-hegy legkeletibb végének déli lábánál fekszik, Tornától 4 km-re délre, az egykori Miskolc-Torna vasútvonal mentén. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület. Mellékutak kötik össze Tornával, Hídvégardóval (2 km) és Tornahorvátival (2 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környékí járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 427, 1921-ben 387, 1938-ban pedig 419, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége 42,5 %-al csökkent, majd 1991-2011 között lakosságának további egyhatodát elveszítette (241 főről 198-ra csökkent). A lakosság túlnyomó többsége (77,8 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya ugyanakkor 1991-2011 közöttt 2,1 %-ról 21,7 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1263-ból maradt fent. A tornai vár birtokához tartozott, nevét valószínűleg az itt áltt vendégfogadóról kapta. A 16. században lakói református hitre tértek, később az ellenreformáció idején templomukat elveszítették, 1792-ben alakult újjá református anyaegyháza. A lakosság eredetileg mészkőfejtéssel, mészégetéssel és földműveléssel foglalkozott. Bővebben

Mai jelentősége

Határában, az Alsó-hegyen hatalmas külszíni mészkőfejtő működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1730-ban épült barokk stílusban, a klasszicista stílusú református templom 1785-ben épült. Határában ametisztlelőhely is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VENDÉGI. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai Vendégi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik F. Gagynak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű, piatzozása távol esik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vendéghi, Abauj-Torna vm. magyar falu, a Bódva mellett, Tornához dél-nyugotra 1/2 órányira: 160 kath., 345 ref. lak. Ref. anyaszentegyház. Nagy juhtenyésztés. Határa termékeny; rétjei jók és bőségesek; legelője s erdeje elég. F. u. hg. Eszterházy. Ut. p. Rosnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E népes völgy községei közűl említendőbbek: Horváti és Bódva-Vendégi, mindkét hely márványbányával; továbbá Hidvég-Ardó; lentebb a megye határszélén Szőllős-Ardó régi csúcsíves és kőfallal kerített református templommal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Közel ide, a Bódva mellett van Bódva-Vendégi község, körjegyzőséggel, 50 házzal, 352 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Koós József zsarnói nagybirtokosnak márványbányája van itt, melyen szép vörös-szürke márványt fejtenek.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bodvavendégi. A község területe 839 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 419.