Bolgárom

A község az Ajnácskői-hegység északnyugati oldalán, a Nagy-Bucsony (514 m) nyugati lábánál, a Füleki-medence északi részén fekszik, egy három oldalról hegyekkel körülvett medencében, Fülektől 4 km-re északkeletre, Losonctól 20 km-re keletre. Mellékutak kötik össze Fülekkel és Füleksávollyal (2,5 km). Határának háromnegyedét erdő borítja. Délnyugatról Fülek, északról Füleksávoly, északkeletről Guszona, keletről Korláti, délkeletről pedig Gömörsíd községekkel határos. Délkeleti és északkeleti határa egyben Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz, (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1988-1992 között Fülekhez tartozott. Területe (9,54 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-38: 9,51 km²).

Népesség

1910-ben 327, 1921-ben 289, 1938-ban pedig 381, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban 4,8 % volt, 1921-ben a romák a lakosság 19 %-át alkották. A község lakossága ma is túlnyomórészt magyar nemzetiségű (91,5 %), a szlovákok aránya 5,6 %. A lakosság több mint felét (53,3 %) magyar nemzetiségű romák alkotják. A lakosság 93,4 %-a római katolikus vallású.

Történelem

Az 1435-ös feljegyzések a települést Balgarom-ként említik, viszont feltehetőleg már korábban is létezett. Későbbi elnevezései: 1461 – Bolgarfalva, 1920 – Bolgáry, 1927 – Bulhary, magyarul Bolgárom. A 16. század első felében a füleki váruradalom része, majd 1554 és 1594 között török uralom alatt állt. A 17. században a falu a Balassa család birtokába került, viszont később a királyi vagyon szerves részét képezte. Bővebben

Mai jelentősége

A községben 1-4 osztályos magyar alapiskola és óvoda működik, határában bazaltbányászat folyik. Mindenszenteknek szentelt római katolikus kápolnája 1849-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOLGAROM helyesebben Bolgárhony. Magyar falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Vétsei Uraság, Butsony hegyének tövében fekszik, Sávolynak szomszédságában, mellynek filiája, Gömör Vármegyének szélénél; határja meglehetös termékenységű, erdője, legelője alkalmas, de mivel szőlö hegye nintsen, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bolgarom, magyar falu, 274 kath. lak. Nógrád vgyében. Határja hegyekkel és térséggel változik. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bolgárom. A gömöri határon fekvő magyar kisközség. Házainak száma 71 és róm. kath. vallású lakósaié 358. Postája, távírója és vasúti állomása Fülek. A helységre vonatkozólag egészen a XV. század elejéig nyúlnak vissza az okleveles adatok. 1435-1454-ben Fülek várához tartozott. 1548-ban Bebek Ferencz volt a helység földesura, 1598-ban Seryény Mihály birtokában találjuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bolgárom. Egykorú feljegyzések szerint 1435-ben füleki várbirtok, 1548-ban már Bebek Ferenc, 1598-ban pedig Seryény Mihály kezén van. A következő évtizedekben a Balassa-család a földesura, majd Balassa Imre hűtlensége miatt a király elkoboztatja és 1693-ban báró Vécsey Sándor kap rá adományt. Későbbi földesura a báró Révay-, báró Mednyánszky-, báró Vécsey-, gróf Cebrián-, gróf Kohárycsaládok. Az összeomlás előtt Coburg Fülöp hercegnek volt itt uradalma. A község területe: 1653 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 381. Hozzátartozik: Bolgáromkőbánya.