Bölzse

Bölzse a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Bölzsei-patak (Belžanský potok) mentén, 178 méteres (határa 176-202 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délre, Abaújszinától pedig 4 km-re északra. Három, mára teljesen egybeépült elődtelepülését, Kápolnabölzsét, Szigetbölzsét és Sándorbölzsét a Bölzsei-patak választja el egymástól. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Az 1880-as években jött létre Kápolna-, Sándor- és Szigetbölzse egyesítésével. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassa járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910: 5,50 km², 1921: 5,65 km², 2011: 5,49 km²) az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Bölzse a mai szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú település, 2011-ben 379 lakosának 93,1 %-a volt szlovák nemzetiségű, 6,6 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A 18. században szlovákokkal és ruszinokkal betelepített község lakosságának többsége a 19. század végén is szlovák volt (1880-ban 92,2 %), de 1910-re már lakosságának csaknem fele (48,0 %) magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

Bölzse első írásos említése 1232-ből származik, ekkor „Bilsa”, 1270-ben pedig „Belse” alakban említik az okiratok. Neve magyar névadással, szláv eredetű személynévből keletkezett. Kezdetben Abaúj várának tartozéka volt, később különböző nemesi családok birtoka. 1427-ben 1 lakott portája volt. A 15. század második felében három faluvá vált szét: 1472-ben említik először Kápolnabölzsét (más néven Kis-, vagy Felsőbölzsét), 1489-ben pedig Szigetbölzsét (más néven Középsőbölzse) és Sándörbölzsét. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Urunk mennybevétele tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1808-ban épült barokk-klasszicista stílusban, tornyát 1885-ben építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÖLSE. Kápolna Bölse, Sándor Bölse, Sziget Bölse. Három egy más körűl lévő faluk Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűltek, fekszenek a’ Kassai járásban, határjaik egy máshoz majd hasonlítók, tulajdonságaik középszerűek, fájok szűken, réttyeik jók, eladásra is meglehetős alkalmatosságok lévén, első Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bölzse, (Kápolna-, Sándor-, és Szigeth-), 3 orosz-tót falu, Abauj vgyében, Enyiczkéhez délre 1 órányira: 139 r. kath., 318 g. kath., 5 ref., 10 zsidó lak. Szigeth-Bölzsén van egy g. kath. anyatemplom. F. u. Kápolna-Bölzsének, b. Meskó; Sándor-Bölzsének Márczy, Maygraber, Janthó; Sziget-Bölzsének Borbély, Fáy, Kormos, b. Meskó. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Innen nyugatra fekszik Bölzse, (Három-Bölzse) 46 házzal és 279 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója: Csány. Három apró községből egyesült: Sziget-, Kápolna- és Sándor-Bölzséből.

Helységnévtár

Bölzse (Sziget-Bölzse, Három Bölzse, Belzsa), [Füzi p.] rk. 106 Enyicke, GK. 153 Eperjes, ref. 2 - , izr. 8 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bölzse. Sziget-Bölzse, KápolnaBölzse és Sándor-Bölzse községekből egyesült. Első okleveles említését 1232-ből találjuk, mikor is II. Endre Kun fia Endrének adja. A XIII.—XVI. században a Vid-nemzetségbeli Bel zsey-ek birtoka. A község területe 951 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 323.