Csarnahó

A község a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy keleti peremén, 175 méteres tengerszint feletti magasságban, Sátoraljaújhelytől 11 km-re északkeletre, Tőketerebestől 28 km-re délre. A Borsit (6 km) Cékével (7 km) összekötő országútról leágazó 1 km-es bekötőúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között pedig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (6,16 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Csarnahó a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 435, 1921-ben 462, 1938-ban pedig 485, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében népességének csaknem felét elveszítette, majd 1991-2011 között további egyötödét (lakosságszáma 268 főról 208-ra csökkent). Csarnahó elöregedő, gyorsan csökkenő népességű település, de magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 78,4 %-ról 64,9 %-ra csökkent, a szlováké pedig 20,9 %-ról 34,6 %-ra nőtt. A magyar anyanyelvűek aránya 77,9 %. A lakosság túlnyomó többsége (76,9 %) református vallású.

Történelem

1298-ban "Chenohou" néven említik először, majd 1475-ben Csarnazo néven a Rozgonyi-család birtokaként szerepelt. A 16. század elején Pálóczi Imre birtoka, majd a sárospataki klarissza kolostorhoz tartozott. 1530-ban Perényi Péter kiűzte az apácákat. 1557-ben 6 portával adózott. A század második felében királyi engedéllyel a Wiczmándy és Torda családok kapták meg az egykori apácabirtok egy részét. Bővebben

Mai jelentősége

A község a Tokaji-borvidék része, elsősorban szőlőtermesztéséről híres. Református temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSERNAHÓ. Magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Fiskus, lakosai többnyire reformátusok, fekszik a’ Zemplén járásban, Nagy, és Kis Bárihoz igen közel, Czekeházának szomszédságában, határja három nyomásbéli, ’s ha trágyáztatik, búzát is jót terem; szénája jó, legelője szoross, malma helyben, mind a’ kétféle fája elegendő, meglehetős szőleje, kortsmája, itatója alkalmatos, eladásra is jó módgya Újhelyben, holott kapával is kereshet, sőt othon, és a’ szomszéd szőlőkben is, mivel határja nem igen termékeny, és legelője sintsen elegendő, a’ második Osztályba tétetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csernahó, magyar falu, Zemplén vmegyében, Ujhelyhez 1 1/4 mfdnyire: 12 kath., 318 ref., 13 zsidó lak., ref. templommal, szőlőhegygyel, erdővel, 200 hold szántófölddel. F. u. h. Breczenheim.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csarnahó, magyar kisközség, melynek 470 lakosa, nagyobbára ev. ref. vallású. Házainak száma 95. Postája, távírója és a vasúti állomása Sátoraljaújhely. Azelőtt Csernahónak is írták. Első birtokosául 1475-ben a Rozgonyiakat ismerjük, de 1501-ben már Palóczi Imre is földesura. 1506-ban a sárospataki Szent-Klára rendű apáczáké volt, de 1510-ben Eödönffy Pétert, Dobó Zsófiát és Gerendy Lászlót is egyes részeibe iktatják. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csarnahó. Régebben Csernahó. Legrégibb birtokosának a Rozgonyiakat tudjuk a XV. század végéről, de 1506-ban már a sárospataki apácák bírják. Ez időben birtoka van a Pálóczy-, Gerendy-, Eödönffy- és Dobócsaládnak is. A XVI. század derekán Perényi Péter elűzi az apácákat, 1556-ban pedig I. Ferdinánd a Wiczmándyés Torda-családnak adja az apácák elvett javait, de 1578-ban ez a rész már a pataki vár tartozéka. A legújabb időkben a Wallis grófok szereztek itt uradalmat. 1663-ban pestis pusztított a községben. Református temploma 1793-ban épült. A község területe 1070 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 485.