Cseke

Cseke a Garammenti-hátság dombvidékén, Lévától 29 km-re délnyugatra, Verebélytől 32 km-re délkeletre, Érsekújvártól 29 km-re keletre, a Kvetnianka-patak völgyében fekszik. A község központja 165 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, tőle délre, Kopecmajornál egyesül a Kvetnianka és a Fajkürti-patak (Dedinský potok), majd halad tovább délkeleti irányban (Farnadi-víz). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. Területe (9,07 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Cseke a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű (2011-ben 84,3 %) község. A 18. század óta folyamatosan szlovákok lakta helységként szerepelt, bár a 19. század végétől itt is megindult a lassú asszimiláció (1880-ban a lakosság 11,1 %-a, 1910-ben már 22,9 %-a magyarnak vallotta magát). A község Csehszlovákiához csatolása után azonban már csaknem a teljes lakosság (1921-ben 95,4 %, 1930-ben 97,7 %) szlováknak vallotta magát, az 1941-es magyar népszámláláskor viszont a lakosság 41,3 %-a magyarnak. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1287-ból "Cheke" néven származik, 1339-ben pedig "Chekey" néven szerepel. 1423-ban Ibrahanfelde alakban a Pobor-család birtokaként említik, ebből az időből eredhet az Ibrihám dűlőnév. A 15. században az esztergomi érsek birtoka volt. Katolikus templomát 1559-ben említik először. 1601-ben 27 ház állt a községben, 1657-ben négy elpusztult telkét említik. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1769-ben épült barokk stílusban, 1823-ban nyerte el jelenlegi alakját. Csekén emlékszobát rendeztek be Martin Čuleň, a Matica Slovenská egyik alapítójának emlékére, aki 1874-1894 között élt a községben. A Hétfájdalmú Szűzanyának szentelt kápolna 1893-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Csaka. Tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Komárom Vármegye szomszédságában, Verebélytöl két mértföldnyire, termésbéli javaira nézve lásd Fűst, mellyhez hasonló lévén, szép tulajdonságaikhoz képest, mind a’ kettő első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Cseke, tót falu, Bars vmgyében, a komáromi, barsi, esztergomi határok öszvejövetelénél: 490 kath. lak. Kath. paroch. templom. Dombos határja termékeny; legelője, bora, fája, gyümölcse bőven. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Barscseke, a verebélyi járásban fekvő tót kisközség, melynek lakosai róm. kath. vallásúak. E község valószinűleg azonos azzal, melyet a pápai tizedszedők lajstroma Cheg néven említ. 1277-ben Márton szentbenedeki apát e községet Fülöp esztergomi érsektől követeli vissza. 1403 és 1406 között Ibránfölde és Kis-Cheke néven találjuk említve mint a Buchániak birtokát, melyet György hűtlensége következtében Zsigmond király győrödi Pobor Jánosnak adományoz. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Cseke, Barscseke, v. Bars vm. (Čaka, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1287: Cheke. Tp-át 1559 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1600 k. 1733: alapították újra. Mai Nep. Szt János tp-át 1759: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1840: szl.; 1910: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiája 1917: Fakóvezekény. - Lakói 1840: 561 r.k., össz. 561; 1910: 902 r.k., 14 izr., össz. 916. ** Némethy 1894:58. - Gerecze II:149. - Schem. Strig. 1917:60.

Helységnévtár

Cseke, RK. 603 Esztergom, ág. 5 Fakó-Vezekény, ref. 4 - , izr. 26 - , egyéb 1 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Cseke. Bars vármegye legrégibb települése. Cej néven már a Szent Benedek-rendi apátság 1075-iki alapítóoklevelében megtaláljuk. A tatárjárás korszakának egyik dokumentuma Csehkő néven említi. A XVII. században az esztergomi érsekséghez tartozik. Később a besztercebányai püspök a község földesura. Történelmi nevezetessége: 1863-ban itt tanyázott néhány napig Lotharingiai Károly hadserege. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Cseke plébániájáról 1559-ben találunk említést. 1773-ban szervezték újra. Ez időtől vannak anyakönyvei is. Temploma védszentje Nepomuki Szent János. A hívek anyanyelve szlovák és magyar. Kegyura: a hercegprímás. Helyettes plébános: Pátkay István. Katolikus iskolája van. Idetartozik: Fakóvezekény.