Csetnek

Csetnek a Csetneki-patak (Štitnícky potok) völgyében, a 700 m fölé magasodó Pelsőci-fennsík északnyugati lábánál, 284 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 14 km-re nyugatra, Pelsőctől 14 km-re északra, Jolsvától 16 km-re keletre. A településtől északkeletre emelkedő hegyek a Rőcei-hegység (a Gömör-Szepesi érchegység) keleti részét alkotó Roveň (690 m), Glac (591 m), Ivanka (704 m) és a Sivá skala (739 m). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott (Garammenti megye, Dobsinai járás). Területe ma is megegyezik az 1910-essel (34,54 km²).

Népesség

Csetnek a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század első feléig jelentős magyar kisebbséggel rendelkező, mára túlnyomórészt szlovák lakosságú község. 2011-ben 1544 lakosának 81,5 %-a volt szlovák, 2,5 %-a roma és 1,3 %-a (20 fő) magyar nemzetiségű, 13 százaléka pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. Csetnek népességének több mint egynegyede (2013-ben 26,4 %) a roma etnikumhoz tartozott. Bővebben

Történelem

Csetnek neve szláv személynévi eredetű, etimológiailag összetartozik Csatár és Csitár szláv eredetijével; pajzsgyártók települését jelöli. Első írásos említését 1243-ban, Chitnek alakban találjuk. Ebben az évben kapta az Ákos nemzetség (a Bebekek őse) a Pelsőctől északra Gömör vármegye északi határáig terjedő hatalmas területet adományként. Csetnek volt ekkor a legészakabbi lakott hely ezen a területen. Bővebben

Mai jelentősége

A község a gazdasági szempontból hátrányos helyzetű Csetnek-völgy központi települése. Teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola, óvoda és mezőgazdasági szaktanintézet működik itt. A 13. században gótikus stílusban épült evangélikus temploma országos jelentőségű műemlék – itt található az ország legrégebbi orgonája (1492), oldalkápolnájában nyugszanak a Bebek és Csetneki családok tagjai, egyedi freskóit olasz reneszánsz művészek készítették. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSETNEK. Mező Város Gömör Vármegyében, számos Uraknak lakó helye, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok. Nevezetét, vagy a’ hajdani Csetneki Nemzetségtöl vette, vagy azzal közös vala, melly Nemzetségnek férfi ága ki halván, a’ leány ágon is sokáig fel tartatott a’ birtoki hatalom, fekszik e’ Város Rosnyótól egy mértföldnyire, egy magos hegy alatt lévő völgyben, melly a’ Jolsvai határtól elválasztya, egy folyó vizetskéje van, melly öt nagyobb vas hamorait hajtya, két kapát készítő hámora is van; vertt vasa nevezetes. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csetnek, (Csetnekinum, Stitnik) szabadalmas tót mező-város, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rosnyóhoz nyugotra 1/2 mföld. 546 kath., 1728 evang. lak. Mind a katholikusoknak, mind az evangelikusoknak derék oskolájuk s szentegyházuk van itt, s az evang. templom különösen szép régi goth épület. Van itt továbbá két kórház, városi tanácsház, sok csinos kő-épület, mintegy kétszáz kézmives és kereskedő. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A bányavidékek nevezetesebb fő helyei a Sajó mentén Dobsina, Rozsnyó, Csetnek és a Rima völgyén Rimabánya. A bányavárosok szabadalomleveleket kaptak. Rimabányát már 1268-ban István kalocsai érsek ajándékozta meg városi szabadalmakkal; Csetnek és Pelsőcz bíráskodási és pallosjogot, heti vásárok tartását, országszerte vámmentességet nyer; Rimaszombat 1335-ben emelkedett a városok sorába; Rozsnyó és Jolsva mint királyi birtokok szerepeltek. (....) A csetneki völgy szép fekvésű falvaiban tót a lakosság; magyarok csak délen Páskaházán és Kun-Taploczán, meg tótokkal vegyesen Csetneken laknak. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csetnek, a hasonnevű völgyben fekvő nagyközség. Házainak száma 274, lakosaié 1535, a kik közül 824 magyar, 622 tót és csupán 28 német, holott a németek azelőtt túlsúlyban voltak. Vallásra nézve 912 ág. h. ev. és 528 róm. katholikus. E községet a pápai tizedszedők jegyzéke Chitnik néven említi. 1243-ban IV. Béla király Bebek Detrének és Fülöpnek adományozza. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csetnek, v. Gömör-Kishont vm. (Štítnik, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. rozsnyói esp. ker-ében. - 1234: Chitnek. Lakói 1562 u. prot-ok lettek. A kk. tp. ma az ev-oké. 1734: alapították újra. Mai Szt Júdás Tádé-tp-át 1753: építették. Anyanyelve 1910: szl., m. - Lakói 1840: 549 r.k., 1147 ev., össz. 1696; 1910: 574 r.k., 9 g.k., 810 ev., 31 ref., 50 izr., össz. 1474. ** M. Sion 1867:199. (Tergalecz Lipót: A ~i pléb. tört.) - Némethy 1894:337. - Gerecze II:320, 1157. - Schem. Ros. 1913:21.

Helységnévtár

Csetnek (Tschetnek, Stittnik), [Kerekerdő, Somkut, Tornava, Vörösharaszt p.], RK. 527 Rozsnyó, gk. 1 Telgárt, kg. 1 - , ÁG. 862 Tiszai, ref. 12 - , izr. 66 Rozsnyó, ki nem deríthető 18, még meg nem keresztelt 1.