Csíz

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÍZ. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Kubinyi, Abafy, és Hamvay Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rima vize mellett, Rimaszétshez közel, ’s ennek filiája, Serkétöl fél mértföldnyire, határbéli földgye mindenféle gabonát bőven terem, réttyének fele jó, legelője szoross, fája nintsen, piatzozása két, és három mértföldnyire, gyümöltsös kertyei jók, káposztás földgyei hasonlóképen, keresettyek más helyeken a’ szőlö mivelésböl, malma helyben, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csiz, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, a Rima és Balogh összefolyásánál, Rimaszécshez 1/2 órányira: 85 kath., 483 ref., 90 evang. lak. Róna határa első osztálybéli; rétje, erdeje elég. F. u. Abaffy, Kubinyi, Hamvay, s m.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De annál több az ásványos forrás, melyek közűl leghíresebb a csízi jód- és bróm-tartalmú konyhasós víz, bár használata csak nem régiben indúlt nagyobb lendűletnek. (....) A fürdők közűl eddig csak a csízi jutott nagyobb nevezetességre; a többiek inkább csak olyan üdűlő helyek keletkezésére szolgáltak, melyeket csupán a környékbeliek látogatnak. (....) Balra a dombok között van Csíz, jód-brómos vizű fürdőjével. Czélszerű berendezése, főleg pedig gyógyító ereje már távolabbi vidékekről is számos vendéget vonz ide.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csíz, a fülek-miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség 152 házzal és 667, nagyobbára református vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzékében találjuk említve Chis néven. 1427-ben is így szerepel. 1475-ben a kasuhi Nagy család új adományt nyer a községre, de öt évvel később már a Csizy családot találjuk itt, mint a község földesurát és e család után a czomporházi Czompor családot. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csiz. Chis-nek írják a község nevét a pápai tizedjegyzékek, ugyanebben az alakban fordul elő egy 1427. évi okiratban is. 1475-ben Mátyás király a kasuki Nagy nemesi családnak adományozza, de röviddel ezután a Csizyek a község birtokosai, majd a czomporházi Czompor-család kapja meg a földet. Későbbi tulajdonosai az Abaffy-, Kubinyi-, és Hanvay-családok voltak. A községi református templom 1881-ben épült. A község területe 1342 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 689.