Csölle

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén fekszik, Pozsony központjától 14 km-re délkeletre, Somorjától 10 km-re északnyugatra, Szenctől 23 km-re délnyugatra. Határának északi részét érinti a Komárom-Pozsony vasútvonal (megállóhely). Északról és nyugatról Pozsony Pozsonypüspöki városrésze, délről és keletről pedig Dénesd község határolja.

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1913-ban alakult Alsó- és Felsőcsölle kisközségek egyesítésével. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, majd 1945-1960 között a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták, egyben a Pozsonyi járáshoz került. 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe (8,85 km²) nem változott az elmúlt évszázad során.

Népesség

1910-ben 524, 1921-ben 592, 1930-ban 681, túlnyomórészt német nemzetiségű lakosa volt. A németek aránya 1910-ben 76,1 %, 1930-ban 72,2 % volt, a magyaroké 1921-ben 33,3 %, 1930-ban pedig 25,4 %. 1945 után a német lakosságot kitelepítették, a község lakossága kicserélődött, az eredeti lakosság helyére közép-szlovákiai szlovák telepesek érkeztek. 1991-2011 között (elsősorban 2001 után) a közeli nagyvárosból beköltözők révén népességszáma csaknem megduplázódott (85 %-os növekedés 20 év alatt). Bővebben

Történelem

Alsócsöllét 1235-ben, Felsőcsöllét 1532-ben említik először. Egykori várkastélyát 1441-ben Erzsébet királyné zsoldosai építették az esztergomi érsekség birtokán. Még abban az évben ifj. Rozgonyi István foglalta el I. Ulászlónak és adományba kapta. Valószínűleg a helyére épült a falu mai kastélya. 1553-ban az esztergomi érsekségnek a falu 7 portája, Farkas Ignácnak pedig 4 portája adózott.1682-ben a falu lakosait az árvíz és a tűzvész okozta gazdasági károk miatt felmentették az adófizetés alól. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1798-ban épült klasszicista stílusban. Határában két kavicsbányászat során keletkezett tó is található (Csöllei Nagy- és Kis-tó), melyek kedvelt nyári fürdőhelyek. Határában 1959-ben 10. századi köznépi temetőt tártak fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó Csölle, unter Voltersdorf. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Klobusitzky Uraság, vagy az Esztergomi Érsegség, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Miserd mellett, az öreg Duna folyásánál, Posontól más fél mértföldnyire. Határja két nyomásbéli, középszerű termékenységű, legelője, réttyei jók, fája szűken; de vagyonnyaikat jól eladhattyák, lakosai közzűl számosan fuharozással is táplállyák életeket, második Osztálybéli. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Csölle, (Unter-Valtersdorf), német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országútban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira. Paraszt házai csinosok. Van 3 nemesi lakháza, s vendégfogadója, 213 kath., 25 evangelikus lak. Határja két nyomásra oszlik; szép buzát, rozsot terem; rétje nem sok; de a Duna mentiben derék kis erdővel bir. F. u. 1/2 gr. Pálffy, 1/4 Brogyányi örökösök, 1/4 N. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsócsölle, felsőcsallóközi kisközség, 38 házzal és 252 magyar és német, de túlnyomó számban németajkú, erősen magyarosodó lakossal, a kik vallásra nézve nagyobb részben római katholikusok. Postája Misérd, távírója és vasúti állomása Püspöki. Az idők folyamán e község nevét Csörle, Chellje és Csellye alakban találjuk említve. Német neve Unter-Waltersdorf volt. Bővebben