Csucsom

A község a Drázus-patak völgyében (a régi faluközpont a völgy felett 80 méterrel, a hegyoldalon található), a Rozsnyói-hegység déli részén fekszik, Rozsnyó központjától 5 km-re északra. Határa északon az Ökör-hegy gerincéig (Pozsálló - Skalisko, 1293 m) húzódik. Egyetlen, Rozsnyóról ide vezető mellékúton közelíthető meg. Területének több mint háromnegyedét erdő borítja. Nyugatról Betlérrel, délről és keletről pedig Rozsnyóval határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után mindvégig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban nyugati határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-1990 között Rozsnyóhoz tartozott. Területe (11,70 km²) 1910-38-hoz képest (11,65 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

Csucsom a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 383, 1921-ben 388, 1938-ban pedig 533, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 4,1 %, a németeké pedig 6,2 % volt. Magyar többségét 2001-ig megőrizte, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 56,5 %-ról 41,6 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor 42,3 %-ról 57,1 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

A falu a 14. század végén keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. – 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-tól a település Rozsnyónak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Barokk-klasszicista stílusban épült harangtornya a 18. század végén, baptista imaháza 1930-ban, Krisztus királynak szentelt római katolikus temploma pedig 1939-ben épült. Határa kedvelt kirándulóhely, a sok évszázados múltra visszatekintő bányászat számos emlékével (tárnák, meddőhányók). Egykori antimonkohója ipari műemlék.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÚCSOM. Magyar, és tót falu Gömör Vármegyében, földes Ura a’ Rosnyai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Posárló hegynek töve alatt egy völgyben, Rosnyótól fél mértföldnyire, lakosai Rosnyóra fát hordanak, határja hegyes, és követses, ’s leg inkább zabot terem, legelője elég, mind a’ két féle fája, az Uraság engedelméböl, malma is van, Rosnyón piatzozása jó, makkja, ha terem elég, melly az Uraságtol ingyen adatik, Almássa, szilvássa, és káposztás kertyei jók, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csucsom, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, ut. p. Rosnyóhoz éjszakra egy órányira a Wolovecz patakja mellett: 103 kath., 200 evang. lak. Határja a sok hegy, kőszikla miatt nagyon sovány; de legelője bőven lévén, marhatartása virágzó; sok gyümölcsöt, káposztát termeszt, s ezeket és a tűzifát Rosnyóra hordja. F. u. rosnyai püspök.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csucsom, a Pozsárló hegy alatt, a Drázus-völgyben fekvő magyar kisközség, 70 házzal és 334, túlnyomó számban ág. ev. h. vallású lakossal. Már 1414-ben említik, a mikor Nadabulyával együtt poss. Nadabolya et Chuchom alakban fordul elő. 1461-ben, mint az esztergomi érsek birtoka, Chuchum néven szerepel. Később a rozsnyói püspökségé lett. A község határában van a Miller és társa czég antimonium-zúzója, továbbá a Demuth czégé. Itt van a falu határában dr. Maurer Arthur m. tb. főorvos szép fekvésű nyaralója. Postája, távírója és vasúti állomása Rozsnyó.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csúcsom. Possessio Nadabolya et Chuchom néven említi elsőnek a községet egy 1414-beli okirat. 1461-ben Chuchom-nak írja egy oklevél. Ekkor az esztergomi érsekség egyházbirtokának tartozéka a község. Amikor a rozsnyói püspökséget felállították, Csucsomot is hozzácsatolták a vagyonállaghoz. A község területe 2024 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 533. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Antimonbányatelep, Cigánysor, Huta, Matějka, Völgy.