Egyházkarcsa

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely déli szomszédságában fekszik, a Karcsaszél néven ismert településegyüttes keleti részét alkotja. Hat településrésze három különálló települést alkot, melyek háromszög formában helyezkednek el, egymástól 1-2 kilométerre: Egyházaskarcsa a háromszög csúcsán (a község névadója és a községtemplomnak otthont adó falu) valamint az egybeépült Göncöl- és Mórockarcsa nyugaton és a szintén egybeépült Sipos-, Pinke- és Amadekarcsa keleten. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. A község 1940-ben alakult, amikor a magyar közigazgatás keretében 5 kisközséget (Amadekarcsa, Göncölkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Egyházaskarcsa) egyesítettek Amadekarcsa néven. 1920-ig valamennyi elődközsége Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, 1920-1938 között Csehszlovákia Dunaszerdahelyi járásához, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Bővebben

Népesség

Az egyesített községnek 1941-ben 845 lakosa volt, szinte kizárólag magyar nemzetiségűek. Népessége lassan növekedett, 1974-ben érte el az ezer főt. 1991 óta folyamatosan növekszik a népességszám (1991-2011 között 17 %-al). A lakosság túlnyomó többsége továbbra is magyar nemzetiségű, az ezredforduló óta egyre növekszik a szlovák nemzetiségűek aránya is (jelenleg a lakosság 1/10-ét alkotják). A lakosság túlnyomórészt római katolikus vallású (88 %).

Történelem

A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A Karcsák a múltban többnyire nemesi községek voltak. Pinke- és Mórockarcsa a vajkai érseki szék igazgatása alá tartozott. A sok Karcsa kialakulásának oka a középkor sajátos földrajzi viszonyaiban keresendő. A rengeteg vízfolyás ezt a vidéket annyira szétszabdalta, hogy egy-egy kis sziget, szárazulat csak nagyon korlátozott számú népességet tudott befogadni. Bővebben

Mai jelentősége

Gyorsan fejlődő település magyar alapiskolával és óvodával, működő mezőgazdasági szövetkezettel, napkollektoros erőművel és 3 ipari parkkal. Legjelentősebb ipari üzeme a 2013-ban létesített felvonógyár (Schindler), de biztonsági széfek gyártása (Werheim) is folyik itt. Középkori eredetű, Szent Bertalannak szentelt római katolikus temploma mai formájában 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Egyház-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 53 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Karcsa (Amadé-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 116 kath. lak. Fekszik a Csalóközben, ut. p. Somorjához keletre 2 mfld. Karcsa (Geönczöl-), magy. falu, Pozsony vmegyében: 72 kath. lak. Karcsa (Morócz-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 152 kathol., 6 zsidó lak. Karcsa (Pinka-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 159 kath. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egyházkarcsa, a pozsony-szerdahelyi vasútvonal mentén, az Alsó-Csallóközben fekvő magyar kisközség mindössze 11 házzal és 67 róm. kath. vallású lakossal. Pozsony vármegyének 10 Karcsa nevű helysége van: Egyház-, Erdőhátdamazér-, Etre-, Gönczöl-, Királyfia-, Kulcsár-, Mórocz-, Pinke-, Siposamade- és Sólyomkarcsa. Ezeken kívül a régi időben még Népe-, Bél- és Érsekkarcsa is szerepel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Egyházkarcsa, v. Pozsony vm. (Kostolné Kračany, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1215: Corcha. Első tp-át 1249 e. Szt Bertalan tiszt. sztelték. Lakói 1561: ref-ok lettek. 1729: alapították újra. Kegyura 1880: a közbirtokosság. Anyakönyvei 1729-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m. - Filiái 1917: Amadékarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Göncölkarcsa, Királyfiakarcsa, Kulcsárkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Solymoskarcsa. Bővebben