Érsekkéty

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti előterében, enyhén dombos vidéken, a Kétyi-víz mentén (melyen több halastavat is létesítettek a 20. században) fekszik, Párkánytól 24 km-re északra, Nagysallótól 18 km-re, Lévától 38 km-re délre. A Farnadot (6,5 km) Bénnyel (7,5 km) összekötő mellékút halad keresztül a községen, a szomszédos Bartra (5 km) mezőgazdasági út vezet. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás), ekkor nagyközségi rangját elveszítette. Területe (19,65 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1221, 1921-ben 1245, 1938-ban pedig 1248, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1945 utáni kitelepítések a falut nem érintették, de a 20. század második felében jelentős népességvesztésen ment keresztül (1939-2011 között lakosságának 47 %-át elveszítette, 1991-2011 között a csökkenés 18,5 %-os volt). 1991-2011 között a szlovák nemzetiségűek aránya 4,3 %-ról 10,4 %-ra nőtt, de a lakosság túlnyomó többségét (2011-ben 87,6 %) ma is magyarok alkotják. A lakosság 50,6 %-a református, 43,4 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Okiratilag elsőször 1295-ben bukkan fel, amikor a Hunt-Pázmán Kázmér-fiak rajtaütöttek a községen és nagyobb állatállományt elhajtottak az érseki birtokról. A 14. század elején a Dévéki-család a földesura, de 1420-ban már az esztergomi érsek birtokában van, aki azt egészen 1919-ig birtokolta is. A falu a török időkben elpusztult, s csak később települt újra. Plébániáját már 1350 körül említik, s a 18. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben a magyar nyelvű oktatás megszűnését 1999-ben a református egyházi alapiskola létesítésével előzték meg. Magyar óvodájának üzemeltetését 2002-ben vette át a református egyház. 1775-ben épült református és 1884–87-ben épült római katolikus temploma a második világháború végén megsemmisült, helyükön az 1960-as években új templomokat emeltek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kéty, Esztergom-, most Komárom vm. magyar falu, Bars vmegye szélén, egy posványos ér mellett: 213 kath., 459 ref. lak. Ref. anyatemplom. Domboshatára bővelkedik borral, gyümölcscsel, fával, jó réttel. F. u. a primás. A lakosok birnak 1176 hold másod, 588 h. harmad osztályu szántóföldet, 79 h. rétet, 272 3/8 kapa szőlőt. Ut. p. Kéménd.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Érsekkéty, nagyközség, a párkányi járásban, 242 házzal és 1186 magyar lakossal, a kik vallásra nézve reformátusok és róm. katholikusok. Határa 3413 kat. hold. Első ízben 1295-ben szerepel az oklevelekben, melyek a Huntpázmán nembeli Kázmér fiak garázdálkodásairól adnak számot. Kázmér fiai innen 40 ökröt, ugyanannyi juhot, disznót és kecskét raboltak el. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Érsekkéty. Írott nyomát elsőnek 1295-ben találjuk. Ez időben a Hunt-Pázmán - nemzetségbeli Kázmér-fiak rajtaütöttek a községen és nagyobb állatállományt elhajtottak. A XIV. század elején a Dévéki-család a földesura, de 1420-ban már az esztergomi érsek birtokában van s itteni uradalmát az érsekség egészen az öszszeomlásig megtartotta, ösi plébániáját már 1350 körül emlegetik, a XVIII. század elején pedig már iskolája is volt. A csehek alatt sokat szenvedett. Hozzátartozik: Alsómalom, Érsekpuszta, Felsőmalom. A község területe 3415 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1248.