Füleksávoly

A község a Losonci-medence keleti peremén, az Ajnácskői-hegység nyugati lábánál, a Szuha-patak völgyében fekszik, Fülektől 4,5 km-re északra, Losonctól 16 km-re keletre. Fülek és Bozita (2 km) felől mellékutakon közelíthető meg. Határa keleten 415 méteres magasságig terjed az Ajnácskői-hegységben, mintegy kétharmadát erdő borítja. Nyugatról és északról Bozita, keletről Guszona, délkeletről Bolgárom, délről pedig Fülek határolja. Keleti határa Nógrád és Gömör-Kishont megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz, (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (10,86 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 450, 1921-ben 451, 1930-ban pedig 576, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 4, 1930-ban 13,2 % volt. 1970-ben 692 lakosa volt, 1991-ig népessége egyötödével csökkent, majd 1991-2011 között csekély (4,4 %-os) növekedés figyelhető meg (549 főről 573-ra). A lakosság mintegy kétharmada (67,2 %) ma is magyar nemzetiségű, bár a szlovákok aránya 1991-2011 között 12,9 %-ról 19,7 %-ra nőtt. Számottevő a községben a roma etnikumhoz tartozók aránya (41,1 %) és viszonylag magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (9,4 %) is. A lakosság túlnyomó többsége (87,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

A mai Sávoly területén az újkőkorban a bükki kultúra települése állt. Bár a település feltételezhetően korábban keletkezett, első említése az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben található. 1384-ben "Saal", 1435-ben "Sawol" alakban említik. Fülek várának uradalmához tartozott. 1553 és 1594 között a török hódoltság része volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Római katolikus temploma 1717-ben, barokk kápolnája a 18. század végén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÁVOL. Nógrád Várm., földes Urai B. Vécsey, és több Uraságok; lakosai külömbfélék; határja közép termésű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sávoly, csinos magyar falu, Nógrád vmegyében, Fülekhez közel: 468 kath. lak. Kath. paroch. templom. Földje termékeny; különösen rétjei jók. F. u. h. Coburg. Ut. p. Zelene.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füleksávoly. (Azelőtt csak Sávoly.) A gömöri határon fekvő magyar kisközség, 93 házzal és 404 róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Fülek. Már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékekben is szerepel. 1435-ben Fülek várához tartozott s ettől kezdve, az egész középkoron át, a füleki uradalom sorsában osztozott. 1548-ban Bebek Ferencz volt a földesura. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Füleksávoly, v. Nógrád vm. (Šávoľ, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. füleki esp. ker-ében. - Tp-át 1397 e. Szentlélek tit. sztelték, a mait 1805: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. A pléb-t 1717: alapították újra. Anyanyelve 1940: m., szl. - Lakói 1940: 596 r.k., 23 ev., 1 ref., 3 egyéb vall., össz. 623; 1970: össz. 692, 84,3%-a m.; 1991: össz. 549, m. 467 (85,06%); 2001: össz. 560, m. 471 (84,11%). ** Némethy 1894:402. - Schem. Ros. 1913:48. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Füleksávoly. Elsőnek az 1332— 1337. évi pápai tizedjegyzékben merül fel a neve. Plébániáját 1397-ből említik. Évszázadokon át füleki várbirtok, majd az idők folyamán Bebek Ferenc, Serény Mihály, a Balassa-család, báró Vécsey Sándor, gróf Berchtold Antal, herceg Koháry Ferenc a földesura. Az összeomlás előtt Coburg Góthai Fülöp hercegnek volt itt birtoka. Bővebben