Fajkürt

Fajkürt a Garammenti-hátság dombvidékén, a Fajkürti-patak (Dedinský potok) völgyében, Érsekújvártól 32 km-re északkeletre, Lévától 31 km-re délnyugatra fekszik. Nyugatról a Hosszú-hegy (287 m), keletről az Árma-hegy (219 m) határolja a harmadik katonai felmérés térképén Rétek völgye néven szereplő völgyet, melynek középpontjában, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik a község központja, Nagyfajkürt (Dedinka), tőle 1 km-re északra pedig Kisfajkürt (Hurbanovce) településrész. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után az Érsekújvári járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Fajkürt a szlovák-magyar nyelvhatár közelében fekvő, ma már csaknem teljesen szlovák lakosságú község. A 18. század végén vegyes lakosságú, de szlovák többségű kuriális község lakossága a 19. század végén már rohamosan magyarosodott (1880-ban a lakosság 62,7 %-a, 1910-ben 86,4 %-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek). A kettős identitású lakosságnak 1921-ben már csak egyhatoda, a Magyarországhoz csatolás után (1941-ben) viszont újra túlnyomó többsége (86,9 %) magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

Fajkürt falut 1227-ben "Kurt" néven említik először, 1290-ben "Faykurth", 1327-ben "Kyurth" néven szerepel a forrásokban. Első ismert birtokosa a Kürthy-család volt, innen ered neve is (az előtag a fa főnév -i képzős alakjából ered). A 14. század elejéig Komárom vármegyéhez tartozott, majd egész a 20. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szűz Mária nevének szentelt római katolikus templomát késő barokk stílusban építették 1784-ben. A Platthy- és az Ambró-családok egykori kúriái a 19. század első felében épültek klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FAJKÜRT. S. Gyegyinka. Tót falu Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Csekéhez három fertály órányira, az Esztergomi ő Érseki Megyében. Határja középszerű, birtokosa Nemes Kürthi Uraság.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fájkürth, tót-magyar falu, Bars vármegyében. Fekszik egy kies és termékeny dombon, a Komárom vmegyei határszéltől egy mértföldnyire 607 kath., 34 evang., 32 ref. lak. Kathol. paroch. templom. Nagy szőlőhegy és legelő. Sok szilvás és gyümölcsös kertek. Derék erdő. Termeszt buzát, kukoriczát, kendert, lóherét s a t. F. u. több közbirtokosok. Ut. posta Érsekujvár.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Lévától délnyugatra fekszik Fajkürth község; régi nemes közbirtokos lakossággal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyfajkürt, Komárommegye határán fekvő magyar kisközség, 700 róm. kath. vallású lakossal. E községbe olvadt Kisfajkürt kisközség is. Hajdan érseki birtok volt és egyike a Csák Máté által 1311-ben feldúlt községeknek. Akkoriban Kürth néven találjuk említve. Az újabb korban már több birtokosát ismerjük. Ezek a Litassy, Ruffy, Ambró, Kürthy, Bende, Botka, Gelléri, Mátéffy, Lévay és az Abonyi-Csiba családok. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Fajkürt, Nagyfajkürt, v. Bars vm. (Dedinka, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1227: Kurt. 1809: alapították. Tp-át 1753: Szűz Mária neve tit. sztelték. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl., ném. - Lakói 1940: 1049 r.k., 5 ev., 48 ref., 19 izr., 3 egyéb vall., össz. 1124. ** Némethy 1894:176. - Gerecze II:159. - Schem. Strig. 1917:60.

Helységnévtár

Fajkürth (Kis-), rk. 128 Nagy-Fajkürt, ág. 1 - , ref. - Pozba, izr. - Verebély. Fajkürth (Nagy-) (Faykürth), (Leveled p.) RK. 428 Esztergom, ág. 25 Fakó-Vezekény, ref. 25 Pozba, izr. 26 Verebély.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fajkürt. A régi följegyzésekben Kürth néven találjuk. Földesurai: a Litassy-, Ambró-, Kürthy-, Botka-, Gelléri-, Mátéffy-, Ruffi-, Bende-, Lévay- és az Abonyi-Csiba-családok. Régebben érseki birtok volt. A vele szomszédos Kisfajkürt községet magába olvasztotta. Egyike azon községeknek, amelyek áldozatul estek Csák Máté 1311-iki dúlásának. A kuruc háborúk sorsfordulatait is erősen megsínylette. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Fajkürt plébániáját 1786-ban szervezték és a következő évtől vannak anyakönyvei. Templomát Szűz Mária szent nevének tiszteletére szentelték fel. A hívek anyanyelve magyar és szlovák. Kegyura a vallásalap. Plébánosa: Beregszegy András.