Fakóvezekény

Fakóvezekény a Garammenti-hátság dombvidékének keleti oldalán, a Vozokanka-patak partján fekszik, Lévától 26 km-re délnyugatra, Verebélytől 28 km-re délkeletre, a 238 méter magas Alsó-hegy déli lábánál. A községközponttól 3 km-re északkeletre fekszik Bimbolapuszta (Medvecké) településrész, más külterületi lakott helye nincs (az egykori Leveled- és Felsőárma puszták a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Verebélyi járás része maradt. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez és a Lévai járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került, végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

Fakóvezekény a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű (2011-ben 78,2 %) község, a lakosság csaknem egyharmada (31,8 %) a roma etnikumhoz tartozik. A 18. század óta folyamatosan szlovákok lakta helységként szerepelt, bár a 19. század végétől itt is megindult az asszimiláció (1880-ban a lakosság 13,0 %-a, 1910-ben már 92,9 %-a magyarnak vallotta magát). Bővebben

Történelem

1327-ből származik első írásos említése "Wezeken" néven, majd 1339-ben "Wezekyn", 1470-ben "Fakovezeken" formában szerepel. A 14. századból ismert Erdősvezekény (Erdewswezekyn) néven is, ekkor említik a később elpusztult Alsó- és Felsőleveled falvakat is. 1534-ben 6 portával adózott. A 17. század elején elpusztította a török, 1657-ben pedig hosszabb időre puszta lett. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Evangélikus temploma 1782-ben épült, tornyát 1837-ben építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Garam, és Fakó Vezekény. Két faluk Bars Várm. földes Uraik G. Eszterházy, és több Uraságok, fekszenek Zelízhez, és Csekéhez nem meszsze, mellynek filiáji; legelőjök van elég, földgyök, és réttyek termékeny, gyümöltsös kerrtyeik meglehetősek, piatzok Báton, és Esztergomban van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vezekény (Fakó-), Bars m. tót falu, N. Sarlótól nyugotra 2 mfd., 130 kath., 356 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa dombos és termékeny, legelője, fája, bora, gyümölcse bőven. F. u. többen. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fakóvezekény, a verebélyi járás alsó részében fekvő tót kisközség 791 ág. ev. lakossal. E község Sebastianus Fako de Legenye, barsmegyei alispán tulajdona 1449-ben; 1574-ben mint praedium szerepel. A török dúlások alatt sokat szenvedett és az 1657-iki összeirásban 5 elpusztult telke van említve. Földesurai a Váradiak, Ordódyak, Kelecsényiek voltak s Kelecsényi Rafaelnek itt most is nagyobb birtoka van. Bővebben

Helységnévtár

Vezekény (Fakó-), rk. 198 Cseke, ÁG. 478 Bánya, ref. 9 - , izr. 17 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fakóvezekény. A XV. század közepén szerepel először okleveleinkben, mint Sebastianus Fakó de Legenye barsmegyei alispán birtoka (1449). A törökjárás itt is mindent feldúlt. A későbbi századokban a Várady-, Ordódy- és Kelecsényi-család birtokában találjuk a községhatárt. A XVIII. században tót alakban: Vozokány néven is említik okleveleink. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Dombaymajor, Felsőórma, Zagánypuszta, Legyesmajor, Leveled, Ordódy-kastély, Szentjánoshegy. A község területe 3302 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1094.