Felsőcsáj

Felsőcsáj az Ósva völgyében, az Abaúji-hegyalja északi részén, az Alsó-Tarca-dombság keleti oldalán, az Ósva (Olšava) jobb partjának közelében, 230 méteres (határa 199-368 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 17 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól pedig 12 km-re északkeletre. Határának legnagyobb nyugati részét az Alsó-Tarca-dombság (Mozrák-domb, a Margita-domb déli lejtői) dombvidéke foglalja el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe 1910-2011 között csak kis mértékben változott (1910-21: 4,77 km², 2011: 4,83 km²).

Népesség

Felsőcsáj az egykori Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század elején még többségében magyar lakosságú község, melynek magyar lakossága a 20. század második felében jórészt beolvadt a 18-19. században betelepült szlovákságba. 2011-ben 309 lakosa volt, melynek 95,5 %-a volt szlovák és 1,6 %-a (5 fő) magyar nemzetiségű (a magyar anyanyelvűek száma ugyanennyi volt, 1991-ben 1, 2011-ben pedig 2 személy vallotta magyarnak magát Felsőcsájon). Bővebben

Történelem

Csáj település első írásos említését „Chay” alakban 1335-ből találjuk. Neve magyar személynévi eredetű, a Csávoly személynévből származik. Különálló faluként 1337-ben, mint „Chauay Superior” (Felsőcsávoly) tűnik fel először. A középkorban az Aba nemzetség birtoka volt, 1335-ben Károly Róbert király Drugeth Vilmosnak adományozta. A 15. század elején a Chyrke család birtoka, majd 1427-től a Semseyek kapták királyi adományként. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Klasszicista stílusú református temploma eredetileg a 18. század végén épült, tornyát 1895-ben emelték, mai alakját is ekkori átépítése során nyerte el. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1999-ben épült. A községben a népi építészet számos szép példája maradt fent. A rendszerváltás után felszámolt mezőgazdasági szövetkezetének helyén ma a Tatra Trio s.r.o. gépjármű-telephelye található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Felső Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömféle Urak, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, terméseire nézve hasonlít Alsó Csájhoz, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csáj (Felső), magyar-tót falu, Abauj vgyében, 162 r. kath., 100 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Rétjei, földjei az Ósva mentében jók. F. u. Földesy, Balogh, Szentmártonyi, Palásty.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.

Helységnévtár

Csáj (Felső-) (Csaj, Csay) [Gyilkos p.], rk. 148 Regete-Ruszka, gk. 1 Zdoba, ág. 1 —, ref. 139 Bogdány, izr. 8 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőcsáj. Már a bronzkorban lakott hely volt, mint az itt feltárt bronzkori leletek tanúsítják. Okleveles első említését a XV. században találjuk. Ez ideig a Chyrke- (Csirke) családé. 1426-ban a Semseyek kapják királyi adományként. A XIII. századtól a Szent-Mártony-család bírta. A község területe 829 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 381.