Nagygyőröd

Nagygyőröd a Garammenti-hátság északkeleti részén, az Alsó-Garammente felé lejtő szelíd dombvidéken fekszik, a Győrödi-patak (Ďurský potok) partján, Lévától 13 km-re nyugatra, Verebélytől 12 km-re délkeletre. A község központja a 185 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Alsógyőröd, mellyel a tőle északra fekvő Felsőgyőröd mára teljesen egybeépült. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után a kisjárások megszüntetéséig, 1960-ig folyamatosan a Verebélyi járáshoz. 1938-ban a magyar közigazgatásban az ekkor létrehozott Bars és Hont egyesített vármegyéhez (Verebélyi járás) csatolták mindhárom községet (1945-ig). Ma az elődközségek Nagygyőröd településrészei és egyben kataszteri területei. Területük a 20. század folyamán nem változott: Alsógyöröd (10,90 km²), Felsőgyőröd (7,15 km²), Kisgyékényes (3,97 km²).

Népesség

Nagygyőröd a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú (2011-ben a lakosság 94,5 %-a volt szlovák nemzetiségű) község. Elődközségei a 19. század végén még egy a nyelvhatártól délre fekvő, a túlnyomórészt magyar etnikai tömbbe ékelődő szlovák nyelvszigetet alkottak. Mindhárom községben volt ugyanakkor magyar kisebbség, 1921-ben Alsógyőrödön a lakosság csaknem egyötöde, Kisgyékényesen 8,3 %-a magyarnak vallotta magát. Bővebben

Történelem

Nagygyőröd 1960-ban jött létre Alsógyőröd, Felsőgyőröd és Kisgyékényes egyesítésével. Alsógyőröd. Győröd falut 1205-ben „Geurund” néven említik először. Alsógyőröd különálló településként 1274-ben bukkan fel az írásos forrásokban. Szent Mártonnak szentelt templomáról az első írásos forrás 1332-ből tanúskodik. 1506-tól a lévai váruradalomhoz tartozott, a 16. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Alsógyőröd Tours-i Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1723-ban épült a 13-14. századi gótikus templom alapjain barokk stílusban. A Szentháromság-szobor klasszicista alkotás a 19. század első feléből. A község határának legnyugatibb részén 1949-ben 27 hektáros területen hozták létre a Patyi cseres (Patianská cerina) természetvédelmi területet.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Györed. Elegyes faluk Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, határbéli földgye síkos, és termékeny, legelője hasznos, fája tűzre, és épűletre, szőleje saját határjában, van a’ községnek földgye, és réttye is, Szent Benedeken, és Báton piatzozások, első Osztálybéliek. GYÉKÉNYES. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz nem meszsze, Lévához pedig mint egy két mértföldnyire. Határja jó termékenységű, javai külömbfélék, réttye, legelője, fája elég van, szőlei is vannak, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Györed (Alsó), tót-magyar falu, Bars vmegyében, 322 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva. Györed (Felső), tót-magyar falu, Bars vmegyében, 339 kath. lak. Bortermesztés. F. u. gr. Keglevics, s a t. Ut. p. Léva. Gyékényes, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 261 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsógyőröd. A verebélyi járás egyik kisközsége, 391 túlnyomóan tót ajkú, róm. kath. vallású lakosokkal. E községről már 1230 körül találunk írott nyomokat, a mikor is Geurud-nek Mochuna nevű birtokosa említtetik. Szerepel a helység 1298-ban az esztergomi káptalannak egyik bizonyságlevelében is. 1329-ben már a Győrödi családra vonatkozó oklevelekben találjuk említve, 1370-ben pedig egyszerre három Győrödről találunk feljegyzést, holott ma csak két Győrödöt ismerünk, Alsót és Felsőt, melyek azelőtt Kis- és Nagy jelzőkkel, vagy minden jelző nélkül szerepeltek, azonban birtokviszonyaik, történetük nagy részben azonosak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsógyőröd, v. Bars vm. (Dolný Ďur, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. verebélyi esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. Szt. Márton tiszt-ére sztelték, a mait 1723: építették. - Plébánosai: 1332: Péter Pál, 1723: Bezur Mátyás, 1733: Volovics Mihály, 1737: Strbik Mihály, 1745: Huszár András, 1757: Vincze Zsigmond, 1794: Borbély Mihály, 1821: Novák József, 1855: Bolemann István, 1889: Agárdy János 1914: Jónás Imre. Bővebben

Helységnévtár

Győröd (Alsó-), (Győred, Győröd, Gyurodj), RK. 382 Esztergom, ref. 8 -, izr. 21 -. Győröd (Felső-), rk. 308 Alsó-Győröd, ref. 3 Garamlök, izr. 15 -. Gyékénes, rk. 255 Alsó-Győröd, izr. 15 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsógyőröd. Létezése a XIII. század első évtizedeiig vezethető vissza. Első birtokosaként egy Mochuua nevű ember szerepel. Ezidöben (1230 körül) a község neve Geurud alakban fordul elő okmányainkban. A XIII. század végén az esztergomi káptalan birtokában találjuk. A későbbi évtizedekben minden valószínűség szerint a Győrödy-család a földesura. A XVII. Bővebben