Felsőhutka

A község a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca völgyében, a Tarca jobb partján, 197 méteres (határa 179-340 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 13 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól pedig 10 km-re északra. Határának nagy része az Alsó-Tarca-dombsághoz tartozó dombvidék, legmagasabb pontját Felsőhutka, Felsőcsáj és Lengyelfalva hármashatáránál, a Mozrák-dombon találjuk. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). 1986-ban Alsóhutkával egyesítették Hutky néven, 1990-ben azonban újra önálló községgé alakult. 1960 után határának egy kis részét Abaszéplakhoz csatolták. Területe 1910-1938-ban 3,71 km², 2011-ben 3,62 km² volt.

Népesség

Felsőhutka népessége 2011-ben 437 fő volt, melynek 91,3 %-a volt szlovák nemzetiségű, 9,2 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A 20. század elejéig a már akkor is szlovák többségű községben magyar kisebbség is élt: 1880-ban lakosságának 8,3 %-a (23 fő), 1900-ban 5,6 %-a (18 fő), 1910-ben pedig 9,1 %-a (25 fő) volt magyar anyanyelvű, az első csehszlovák népszámlálás során 1921-ben viszont már csak egyetlen lakosa vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

A község első írásos említését 1293-ben „Felsewhwtka” alakban találjuk, 1371-ben „Hutka Fabiani” (Fábiánhutka, akkori birtokosa után) névalakban említik. Neve magyar személynévi eredetű, a Hugka személynévből származik. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. 1427-ben három porta adózott a faluban. 1630-ra csaknem elnéptelenedett, ekkor ½ jobbágy és ¼ jobbágytelek adózott Felsőhutkán. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Jézus szívének tiszteletére szentelt modern stílusú római katolikus temploma 1995-ben épült. A település központjában régi kápolna található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hutka (Felső), tót falu, Abauj vmegyében, 204 r. kath., 50 g. kath., 20 evang., 5 ref., 4 zsidó lak. F. u. a Bárczay nemzetség. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.

Helységnévtár

Hutka (Felső-) [Világos p.], rk. 172 Lengyelfalu, gk. 83 Zdoba, ref. 7 —, izr. 16 Rozgony. 1890: Hutka (Felső-), [Parti p.] 302. rk. 183, gk. 91, ág. 2, ref. 8, Garbócz, izr. 18.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőhutka. A község keletkezése és története ismeretlen. Hozzátartozik Bogár. Területe 645 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 333.