Felsőkemence

Felsőkemence az Abaúji-hegyalja északi részén, a Kemencei-patak (Kamenický potok) völgyében, 354 méteres (határa 323-911 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, Kassától 23 km-re keletre, Hernádzsadánytól 27 km-re északkeletre, Gálszécstől 20 km-re északnyugatra, Kecertől pedig 9 km-re délkeletre. A Kemencei-patak két partján kialakult, mintegy 400 m hosszan elnyúló történelmi településmag 1960-1990 között észak és délnyugat felé terjeszkedett, ebben az időszakban alakult ki a községközponttól északra, a Zsivota déli és az Ostrá Hora nyugati oldalán egy kiterjedt hétvégi házas üdülőövezet is (Chmelík, Pod Životmi). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, majd 1960 után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1910-21: 11,31 km², 2011: 11,33 km²).

Népesség

Felsőkemence népessége 2011-ben 266 fő volt, melynek 94,0 %-a volt szlovák és 1,1 %-a (3 fő) magyar nemzetiségű (2,2 %-a – 6 fő – magyar anyanyelvű). A lakosság túlnyomó többségét a 19. század végén is a szlovákok tették ki, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban alig 3,2 % (14 fő), 1910-ben pedig 3,0 % (10 fő) volt. 1991-ben a lakosság csaknem egytizede (8,5 %) roma nemzetiségűnek vallotta magát, 2001-ben azonban már egyetlen lakosa sem (2011-ben 3 fő). Bővebben

Történelem

A község Alsókemence határában jött létre a 14. század végén vagy a 15. század elején. Valószínűleg a Kemence-patak völgyében feljebb (a mai Felsőkemencétől mintegy 3 km-re északkeletre) elhelyezkedő, elsőként 1370-ben említett Puch falu lakói költöztek át ide. Az egykori Puch felett az 567 méter magas Hradisko-hegyen (mely a harmadik katonai felmérés térképén „Hradiska horka” néven szerepel) a középkorban az Abák vára állott, melyből mára néhány kövön kívül semmi sem maradt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Evangélikus temploma eredetileg a 14. században épült gótikus stílusban, a 17. században reneszánsz stílusban átalakították. A templomban konfirmált Kossuth Lajos tizenkét éves korában 1814-ben, melyet 1904-ben emléktáblával örökítettek meg (az 1919-ben eltávolított emléktáblát sokáig a sekrestyében őrizték, 2001-ben a templom falán helyezték el). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Kemencze. Két tót faluk Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Kácsándi Uraság, amannak pedig több Uraságok, fekszik ez Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, határbéli földgyei alsó Kemenczének jó termékenységűek, vagyonnyai jelesek, piatzozása Kassán nem meszsze, Felső Kemenczének pedig határja követses, és soványas, és piatzozása is tovább esik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kemencze (Felső), Horni Kamenic, Abauj vármegyében, tót falu, 60 r. kath., 14 g. kath., 150 evang., 20 ref., 35 zsidó lak. Evang. szentegyház. F. u. gr. Forgács.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Kemencze 71 házzal, 377 tótajku lakossal. Utolsó postája Herlány, táviró-állomása Kassa.

Helységnévtár

Kemence (Felső-) (Horni Kamenic), rk. 31 Kegete-Ruszka, gk. 11 Kelecsény, ÁG. 358 Tisza, izr. 42 Rozgony.