Gács

Gács a Losonci-medence északnyugati részén, 270 méteres tengerszint feletti magasságban, a Tugár-patak (Tuhársky potok) mentén fekszik, Losonctól 8 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 28 km-re északkeletre. Csaknem egybeépült a tőle északra fekvő Gácsfaluval. A település a 303 méter magas Gácsi-várdomb alatt terül el, a községterület legészakabbi részén. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1765-től 1871-ig mezőváros volt, majd kisközségként 1852-1920-ig Nógrád vármegye Gácsi járásának székhelye volt (1872-1883 között a járást megszüntették, ebben az időszakban a Losonci járáshoz tartozott). A csehszlovák közigazgatásban 1922 után végig a (változó területű) Losonci járás része volt. Bővebben

Népesség

Gácsnak 2011-ben 1697 lakosa volt, melynek 87,2 %-a volt szlovák és 1,2 %-a (20 fő) magyar nemzetiségű (1,9 %-a – 33 fő – magyar anyanyelvű). 2013-ban népességének 9,1 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A községben a 20. század első feléig jelentős magyar kisebbség is élt és az 1910-es népszámláláskor relatív magyar többséget (50,9 %) mutattak ki. A valós nemzetiségi megoszlást jobban mutatják az 1880-as (ekkor a lakosság 77,2 %-a volt szlovák és 13,3 %-a magyar anyanyelvű) és az 1921-es népszámlálás (76,7 % csehszlovák és 18,3 % magyar nemzetiségű) adatai. Bővebben

Történelem

A település neve szláv eredetű, Mocsáry Antal feltételezése szerint az itt letelepített galíciaiakról kapta. Gács várát a Losonczy család építtette fel a 13. század második felében. 1321-ben, a Csák Mátéval vívott harcokban elpusztult, 1386-ban Losonczy István építtette újjá. A vár alatti település 1299-ben Holuch, 1347-ben Galch, 1386-ban Gach, 1435-ben pedig Gaach alakban szerepelt okiratokban, temploma az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már szerepelt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található, egy pékség és egy kandallókat gyártó cég (Lustroj) is működik itt. A település felett magasodó, egy középkori vár helyén 1612-ben reneszánsz stílusban épült, majd 1762-ben barokk stílusban átépített Forgách-kastélyban 2016 óta luxusszálloda működik. A várat 12 hektáros park veszi körül mesterséges tóval. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GÁCS. Mező Város Nógrád Váremgyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Losonthoz 1/4 mértföldnyire, kies helyen épűlt, ’s külömbféle Fábrikákkal diszesíttetik, és gazdagíttatik, Posta is van benne. Határja középszerű, posztó, papíros, ’s nem külömben őrlő malmai is vagynak, tulajdonságai jobbak mint Balassa Gyarmatnak, erdeje nagy, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gács, (egész neve: Gácsváralja), tót-magy. mv., Nógrád vgyében, egy kiterjedt völgy közepén, Losonczhoz 1., Pesthez éjszakra 14 mfld távolságra. A város éjszaki oldalán egy magas kősziklás hegyen áll a régi Forgách nemzetség vára, melly a legjobb karban, jelenleg gr. Forgách Sándornak szolgál lakásul. Határa 210 hold, mellyből belsőség 110, szántóföld és rét 100 hold. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Alább Losoncz felé zöldelő halmok közűl kiemelkedő hosszúkás hegyen fekszik Gács vára, melynek hegyoldalát gyönyörű kilátású díszes kert borítja; még szebb és tágasb kilátást élvezhetni a vár ablakaiból. A vár tornyokkal ellátott ötszögű emeletes erődítmény egy kapuval, hova jól készített út vezet. A gácsi vár keletkezésének idejét nem tudjuk. Legnagyobb szerepet vitt a husziták korában, a midőn Giskra megerősítette; de azután elpusztúlt, majd ismét fölépűlt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gács. Járási székhely, a vármegye felsőrészében. Kisközség, 205 házzal és 1248 lakossal, a kik vegyesen magyarok és tótok s túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. A helység nevével az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékekben találkozunk első ízben. Ekkor már egyházas hely volt. Várárol 1450-51-ben vannak az első adataink, a mikor az a csehek birtokában volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Gács, v. Nógrád vm. (Halič, Szl.): vár. - A Tomaj nb. Losoncziak építtették a tatárdúlás (1241-42) után. Csák Máté hívei felégették. 1386: a család engedélyt kapott újjáépítésére. 1451: a husziták elfoglalták, de Hunyadi még abban az évben visszavette. 1601: Forgách Zsigmond szerezte meg, aki teljesen átalakította. 1678: meghódolt Thökölynek. 1703: feladták a kurucoknak, majd Heister császári tábornok szállta meg és felgyújtatta. Később barokk stílusban átépítették. Téglalap alaprajzú, négy saroktornyos épület. Bá.B. Varjú 1932:58. - Vártúrák III:259.

Helységnévtár

Gács (Gatsch), [Raczka, Telki p.], rk. 1035 Gácsfalu, ág. 181 Maskova, ref. 2 - , izr. 38 Losoncz-Tugár.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gács. Minden valószínűség szerint már a honfoglalás után benépesült, de elsőnek csak 1332—1337-ben említik nevét a pápai tizedjegyzékben. Váráról a XV. században történik feljegyzés, mikor is Hunyadi János 1451ben elfoglalja és lerontatja. Egy évszázaddal később a Lossonczyak kezén szerepel Gács, de mert a király engedélye nélkül a várat újból felépítették, 1544-ben az országgyűlés meghagyására le kellett rombolni. Bővebben