Gány

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, az Alsó-Vágmente kistájon található, Galántától 5,5 km-re északra, Szeredtől 8 km-re délre, a Galánta-Szered vasútvonal mentén (megállóhely). Területét érinti az 507-es főút Galánta és Szered közti szakasza, mellékutak kötik össze Nemesnebojszán keresztül Galántával, valamint Nagymácséddal (2,5 km). Délről Galánta, északkeletről Alsószerdahely, északnyugatról pedig Nagymácséd községekkel határos. Határát délnyugaton a Csipkésdi-árok alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1939-1945 között Gányt és Barakonyt a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsony megye, Nagyszombati járás), ebben az időszakban határközség volt. Bővebben

Népesség

Gány a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 19. században még szlovák nemzetiségű falu a 20. század elején már magyar többségű volt, Csehszlovákiához csatolása után azonban (1910-1921 között) a magyarok aránya 61,7 %-ról 17,1 %-ra csökkent. Elődközségeinek 1921-ben 572, 1940-ben 651, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. Bővebben

Történelem

Valószínűleg a 11. században alapított település, így egyike a legrégibbeknek. 1113-ban villa Gan néven a zobori apátság oklevelében említik először. Eleinte teljes egészében a nyitrai püspökség tartozéka volt, később az itteni birtok fele a galgóci váré lett. A 13. századtól jónéhány birtokos kezén megfordult. Legnagyobb birtokosa a Batthyány család volt az utolsó időkben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Határában található az ország egyik legnagyobb logisztikai központja (DHL). A Szent Családnak szentelt római katolikus temploma a 12. században román stílusban épült, 1735-ben barokkosították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GÁNY. Tót falu Posony Vármegyében, földes Urai Gróf Battyányi, és más Urak, a’ kiknek lakó helyeikkel ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Barakonytól, és Dudvág vizétöl sem meszsze, Galantának szomszédságában, határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gány, vegyes magyar-tót falu, Pozson vmegyében, ut. p. Szeredhez egy órányira; 265 kath., 16 zsidó lak. Van egy kastélya, kertje, termékeny határja. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gány, vágvölgyi tót kisközség, 36 házzal és 330 róm. kath. vallású lakossal. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, melynek első okleveles nyoma a XI. századig vezet vissza. 1025-ben Szent Istvánnak a zobori apátságot alapító oklevelében Gann néven, a nyitrai püspökséghez tartozó faluként említtetik, de 1112-ben Kálmán király is említi. IV. Béla királynak a zobori apátság birtokait felsoroló oklevelében szintén említve van, de ekkor fele része már a galgóczi várhoz tartozott. Bővebben