Garbócbogdány

Garbócbogdány az Ósva (Olšava) bal partján, a Bogdányi-patak (Bohdanovský potok) mentén, az Abaúji-hegyalja északi részén, 205 méteres (határa 192-343 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 18 km-re délkeletre, Hernádzsadánytól 10 km-re északkeletre, Nagyszalánctól pedig 7 km-re északnyugatra, a Szalánci-hegység nyugati lábánál. Határa nagyobbrészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1891-ben jött létre Garbóc és Bogdány egyesítésével. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe a 20. század során csak kis mértékben változott: 1910-1938-ben 5,90 km², 2011-ben 5,94 km² volt.

Népesség

Garbócbogdány népessége 2011-ben 1033 fő volt, melynek 90,8 %-a volt szlovák, 0,7 %-a (7 fő) magyar nemzetiségű, 7,4 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Az egykori Ósva-völgyi magyar nyelvsziget részét alkotó, a 19. század végén és a 20. század elején jelentős magyar lakossággal rendelkező község magyarsága a 20. század során szórvánnyá vált, majd teljesen asszimilálódott. Bővebben

Történelem

Garbóc első írásos említését 1229-ben a váradi regiszterben „Garbuc” alakban találjuk. Neve szláv eredetű (a gyertyános jelentésű hrabovec szóból). 1337-ben az abaszéplaki bencés apátság faluja volt, ekkor „Garbolch” alakban említik. 1427-ben tíz portája volt. 1608-ban tíz portája adózott. A 18. században részben szlovákokkal telepítették újra, de magyar többségét megőrizte. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Az egykori Bogdány központjában található református templom 1637-ben épült reneszánsz stílusban, mai alakját 1850-es átépítése során nyerte el, tornyát 1903-ban emelték. Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1943-1945 között épült szecessziós stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GARBÓTZ. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura a’ Szent István nevezetét viselő Kis Papság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Jánkhoz nem meszsze, Olsva vize mellett, Kassához két mértföldnyire. Határja jó termékenységű, réttyei is jók, de mivel legelője, és fája hibázik, második Osztálybéli. BOGDÁNY. Bogdanovce. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, határja termékeny; de mivel legelője nints, és fája is kevés, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Garbócz, magyar falu, Abauj vmegyében: 116 kath., 86 ref. lak. Az Ósván malma van, s ugyan ennek mentiben kövér rétekkel bír. Ref. sz.-egyház. F. u. a sz. István seminariuma. Ut. p. Kassa. Bogdány, (Bogdanowce), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához keletre 2 mfd., az Osva patakja mellett: 93 kath., 106 ref., 90 zsidó lak. F. u. Földesy, Horváth, Bónis, Diósy, s m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A vasúton visszatérve, a káposztájáról nevezetes Ósva-völgyben Garbócz-Bogdány kettős községbe érünk, melynek határában gr. Forgách István kőbányát míveltet; fölebb pedig, Regete-Ruszka falu határában a magyar államvasútaknak van trachit-kőbányája.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Regete-Ruszkától délre van [...] a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye. Házainak száma 75, lakosa 436 magyar és tót. Határában Forgách István grófnak kőbányája van. Garbócz-Bogdánytól nyugatra, a vasutvonallal párvonalosan haladó út mentén van a két Hutka és a két Széplak, keletre Rákos és Nagy Szaláncz

Helységnévtár

Bogdány, rk. 92 Alsó-Mislye, gk. 8 Újváros, ref. 60 Garbóc, izr. 38 Rozgony. Garbóc, rk. 116 Mislye, gk. 14 Újváros, ág. 2 —, REF. 84 Tiszáninnen, izr. 20 Rozgony. 1890: Garbócz, Garbócz-Bogdány, 436, rk. 248, gk. 8, kg. 8, ág. 2, ref. 126, izr. 44.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Az Osva-völgyi magyar szigetet Garbócbogdány, Abaújváros, Felsőcsály, Györke és Magyarbőd községek alkotják. Ha e községek nemzetiségi arányát végigkutatjuk, a következő adatokat találjuk: Garbócbogdány két egyesített községből Garbócból és Bogdányból keletkezett. Garbóc a Lexicon adataitól Fényes adatáig magyar nemzetiségű. Bogdányt már csak a Lexicon és Korabinsky tünteti föl magyarnak. Bővebben